A Fogtündér kulturáltan gyilkol
Sipos Géza 2002. november 08. 15:17, utolsó frissítés: 14:57William Blake festményeiért és Dr. Hannibal Lecter kannibalizmusáért lelkesedik a Bárányok hallgatnak harmadik részének sorozatgyilkosa. Aki kifinomult, pihentetõ gyilkolászásra és nyomozgatásra vágyik, ne hagyja ki ezt a filmet.
Rettegni jó, gondolhatta Thomas Harris, mikor 1982-ben megalkotta Dr. Hannibal Lecter ínyenc pszichiáter figuráját, Dr. Hannibal-ét, aki nemcsak páciensei lelki finomságait, hanem püspökfalatjuk puhaságát is képes szakértõ módjára értékelni. A figura köré majd' két évtized alatt regény- és filmtrilógia szervezõdött.
Hannibal és az õt megformáló Anthony Hopkins 1991-ben vált kultuszfigurává mindazok között, akik nem bánják, ha a krimitörténeteket a vér mellett a magaskultúra paneljei és némi miszticizmus fûszerezik. A vörös sárkány a trilógia idõrendben elsõ története, de nem ez a regény elsõ feldolgozása. Michael Mann 1986-ban, még a Bárányok hallgatása elõtt Embervadász címmel filmet rendezett a kötetbõl.
A film egy jó marokra fogott nyílvesszõvel indít, amely -- fájdalom – az emberevõ hajlamú doktor oldalában köt ki, aki ezután egy zord elmegyógyintézet üvegfal mögött õrzött vadjává alakul. Szakértelme, pszichoanalitikus tehetsége természetesen a négy fal között sem romlik. A leginkább a Fight Club-ból ismerõs Edward Norton alakítja azt az FBI-os pszichológus szakértõt, aki most tanácsot kér a pórázon sétáltatott doktortól egy újabb sorozatgyilkossági ügy megoldásához -- miután õ volt az, aki rács mögé juttatta.
Több poént és cselekményfordulatot inkább nem leplezünk le, hiszen így elveszne a több hangulati- és cselekménysíkon bonyolódó történetbõl az illékony szüszpansz. Ez a törékenység a film alaptémája. A címben szereplõ Vörös Sárkány, avagy Fogtündér fedõnevû hajszolt fiatalember gyilkosságai annyira gondosan megtervezettek, kimódoltak, kulturális utalásokkal terheltek, hogy megnyugtatóan a fantázia termékeinek tarthatók.
Ezért élvezhetõ nagyon is a film. Egyrészt az FBI-csoportvezetõnek (a Tarantino-féle Reservoir Dog-ban nagyot alakító Harvey Keitel játssza) és a nyomozás eszének, Will Grahamnak (Edward Norton) szorítunk, hogy fejtsék meg a rejtélyt. Hol pedig a kulináris és szellemi élvezeteket oly nagyra tartó doktornak, hogy sikerüljön bosszút állnia az õt fogságba ejtõ Grahamon. Végül pedig a William Blake festményeit, Dr. Lecter orrleharapási mûvészetét és a családirtást egyaránt kedvelõ, önnönmaga sárkányaival küszködõ technikai igazgatónak, azaz Francis Dolarhyde-nak (Ralph Fiennes briliáns alakításában).
A Vörös Sárkány fõszereplõi mindannyian a szellem embereinek tûnnek: akad olyan értelmiségi, aki a dél-amerikai borogongó törzs 19. hiedelemvilágának kutatására specializálódott, akad, aki a rituális gyilkosságokra, és akad, aki bûnözõk lélekprofiljaira bukik. A film látványvilága hozzájuk illõen kimódolt, részletgazdag és igényes (elég itt csak Dolarhyde bõrbe kötött naplójára felhívni a könyvbarátok figyelmét!). A washingtoni lesipuskások és a magyarországi családirtó öngyilkosok hírei között megnyugtató élmény olyan mészárosokkal szembesülni, akik adnak a maguk, áldozataik és környezetük lelkivilágára, szellemi felkészültségük pallérozására.
Ha errõl az oldaláról szemléljük Brett Ratner filmjét, elnézzük Sir Anthony Hopkinsnak, hogy változtatás nélkül szállítja immár harmadszor a vászonra Hannibal idõnként fájdalmasan sematikus alakját. Inkább Edward Norton és Ralph Fiennes színészi és Ted Tally forgatókönyvírói munkáját értékeljük nagyot csettintve. Valamint nem feledkezünk meg a film egyetlenegy valóban érdekes figurájáról, a világtalan Rebáról (Emily Watson). Õ az, aki tényleg életet hoz a kimunkált és nagyon igényesen szórakoztató díszletek közé.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
