Amikor megtörik a szovjet büszkeség
Orbán Katalin 2002. november 22. 10:25, utolsó frissítés: 2002. november 21. 18:36A hidegháború idején, egy szovjet tengeralattjáró fedélzetén vagyunk. Alattunk több ezer tonnányi uránium, amely bármely percben felrobbanhat. A dilemma: büszkén meghalunk, vagy az ellenség segítségét kérjük. A #b#K-19#/b# kapitányának is nehéz volt meghozni a helyes döntést.
Az 1961-ben játszódó, igaz történet alapján készült film azt a feszültséget feltárja, amelyet több mint százötven ember élt át annak idején a felrobbanni készülõ K-19 nevû szovjet tengeralattjáró fedélzetén. A két és fél órás mozgókép majdnem teljes egészében a hadijármû belsejében játszódik. Csak egy-egy lélegzetvétel erejéig emelkedik a hajó a felszínre, hogy a legénység a befagyott óceánon kitombolhassa magát, a nézõ pedig egy pillanatra felszusszanhasson.
Dráma a fedélzeten
Alekszej Vosztrikov (Harrison Ford alakításában) kapitányt nevezi ki a szovjet kommunista pártbizottság a K-19 nevû hajó irányítására. A határozott, ellenállást nem tûrõ tiszt jól kezeli a nagy körültekintéssel összeválogatott legénységet, noha azok a korábbi kapitányt, Mikhail Polenyint (Liam Neeson alakítja) tekintik továbbra is a hajó parancsnokának. Az Északi Jeges-tengeren úszó tengeralattjárón azonban akkor kezdõdnek az igazi problémák, amikor az egyik atomreaktor meghibásodik. A világméretû katasztrófát elkerülni vágyó kapitány legénysége egy részét áldozza fel a reaktor megjavítására. Borzalmas képeknek lehetünk tanúi, amint a nukláris sugárzás szedi áldozatait.
Büszkeség vagy balítélet?
A gyakorlati problémák mellett azonban egy drámai kérdést is meg kell oldania a hazáját szolgáló kapitánynak. Az amerikai partok mentén haladó hajón pszichológiai harc folyik arról, hogy a közelben levõ ellenség segítségét kérjék-e, vagy megvárják, amíg a szovjet vezetõség egy másik hajót küld megmentésükre -- ami lehet, hogy túl késõn érkezik.
A kommunista eszméket valló kapitány élete árán sem adná hajóját az ellenség kezére, ám miután látja a reaktorok sugárzásától szenvedõ legénységet, meginog. A hazaárulással vádolt kapitányt hazájában bíróság elé állítják, ahol -- Vosztrikov kapitány felszólalásának hatására -- felmentik a vád alól, de nem engedélyezik, hogy tovább gyakorolja hivatását.
Az atomcsapda nem egyszerûen háborús film, és nem is a háborúban elesettek szeretne emléket állítani. Kathryn Bigelow rendezõ alkotása annak az erõnek a dicsõítése, amely ahhoz kell, hogy visszautasítsuk a háborút, és elkerüljük azt, ami -- egy pillanat erejéig a filmben -- elkerülhetetlennek tûnik. Ugyanakkor a kitartás dicsõítése is, annak a világnak a bemutatásával, amelyben a technológia játssza a fõszerepet, a világpusztító erejû atombombával a fenyegetõ gonosz szerepében.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
