Eminem 8 mérföldnyire a filmtõl
Sipos Zoltán 2003. április 04. 15:45, utolsó frissítés: 15:45Az "8 Mile" címû, Eminem-kultusz megszilárdításáért készült film lerántja az álarcot a démoni hip-hop-sztárról. Bárcsak #b#ne tette volna#/b#: a fõszereplõ, amilyen jó rapper volt, olyan rossz filmszínésszé vált.
Detroit egyik lepattant külvárosában, lakókocsiban él Rabbit (Eminem) alkoholista és munkanélküli anyjával (Kim Basinger), továbbá kishúgocskájával. Rabbit acélgyári munkás, amúgy pedig barátaival lóg és a gettóban nagyon divatos sportnak, a "rím-mondásnak" hódol – mely virtus abból áll, hogy két szócsatázó improvizált, rímelõ sértéseket vág egymás fejéhez rap-ritmusokra. A mérkõzést az nyeri meg, aki a közönség szerint ötletesebben tudja szidni a másikat. Továbbá megtudjuk Rabbitrõl, hogy ki szeretne törni a gettóból – dehát istenkém, ez nem meglepõ, a film minden szereplõje szívesen elhúzná a csíkot Detroitból.
A filmbeli Rabbit-ben semmi sincsen abból az Eminem-figurából, akit eddig ismertem (néha csodáltam, néha utáltam). Eminem alakja teljesen semlegesre csiszolt – politikailag korrekt és tökéletesen "fogyasztóbarát". Nyoma sincs annak a sokarcú démonnak, ami a rappert jellemzi – ha valóban az Eminem, aminek ez a film beállítja, akkor sajnálom, hogy ezt megtudtam: sokkal izgalmasabb volt a dalszövegekbõl kiértelmezni vélt robotkép.
Egyébként gyakran lehet felfedezni dalszöveg-részleteket a dialógusokban – ez lehet reklámfogás, vagy pedig egyszerûen csak a film "élethûbbé" tételére irányuló törekvés. A film legerõsebb pillanatai mindenképpen azok, melyekben a bûnrossz filmszínész Eminembõl elõtör a kiváló rapper, és "rímeket mond", vagy pedig anyja szeretõjével verekedik -- ilyenkor a nézõ elégedetten dõl hátra székében: végre van egy kis feszültség a vásznon. Kim Basinger határozottan öregszik -- már nem tudna hiteles lenni az ártatlan szûzlány szerepében, de szerencsére még nem olyan állagú, hogy elhinnénk: õ a dalokban szereplõ alkoholista és további káros szenvedélyektõl sem mentes szülõ.
A filmen megjelenõ környezet rajza pontosan ugyanolyan, és pontosan úgy jelenik meg, ahogy azt elõítéleteink már elõre kirajzolják. A sztori tele van potenciális konfliktussal, valószínûleg fogyasztóbarát megfontolásokból egyik helyzet sem sül el: jellemzõ, hogy mikor egy fekete haver megkérdi, vajon miért van az, hogy fehérek jobban érvényesülnek a rapben, nem válaszol senki. Ez az egész filmre jellemzõ: amikor valami robbannna, vagy legalább pukkanna, az egész elmarad. Ehhez kapcsolódva nem árt tudniuk azoknak, akik nagy kedvelõi az amúgy feleledhetõ filmekben felbukkanó jól megkomponált beállításoknak és képeknek, hogy a fényképezés semmitmondó.
Mégis, mi a siker kulcsa? Hiszen nyilvánvaló, hogy a film erre a kérdésre keresi a választ. Nos, az én értelmezésem szerint abból lesz Eminem-formátumú figura, aki kamaszkorában szerény, gátlásos, hallgatag kisfiú. Határozottan jó pontot jelent, ha szegény és szerencsének számít, ha a "rosszfiúk" néha megverik a sztár-jelöltet. A sikerre való esélyek nõnek, ha a barátnõ félrelép, az pedig egyenesen menõ, ha a leglúzerebb szomszédokkal haverkodik az ember. A sztárrá váláshoz nem utolsó sorban még tehetség is kell -- így azonnal adódik egy lehetõség, amit ha kihasznál az ember, összejön a dolog: a jó elnyeri méltó jutalmát, a rosszak pedig kellõképp megszégyenülnek. Paff.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
