Õrangyal távcsöves puskával
Sipos Zoltán 2003. június 19. 16:42, utolsó frissítés: 16:35#b#[Filmszemle]#/b# A csaló reklámügynök felvesz egy csörgõ telefont, és megtudja, hogy meghal, ha kilép a telefonfülkébõl, mielõtt #b#megváltoztatná életét#/b#.
A modern ember reflexbõl felveszi az utcai telefont, ha az megcsördül mellette. Nevezhetjük ezt polgári öntudatnak vagy kíváncsiságnak -- az ember beleszól a kagylóba, minden valószínûség szerint kiderül, hogy nem õt keresi az idegen hang, majd leteszi a telefont. Minimális ugyan az esély rá, de az is elõfordulhat, hogy Manhattan ötven-valahányadik utcájának forgatagában elhelyezett telefonfülke megcsördülõ telefonját Stu ( Colin Farrell -- játszott a Minority Reportban és a Daredevilben) veszi fel, és kiderül, hogy éppen õt keresik.
Egy nyugodt férfihang közli vele, hogy nincsen megelégedve azzal, ahogyan Stu addig élt, egy puska távcsövén keresztül figyeli, és ha nem tudja meggyõzni a telefonbeszélgetés során arról, hogy megváltozott, le fogja lõni. Stunak amúgy egészen hétköznapi vétkei vannak: szabadúszó, arrogáns "reklámszakember", aki sztárokat "csinál" -- vagy legalábbis ezt ígéri, mielõtt azok fizetnének. Ezen kívül pedig megcsalná feleségét egy vidéki, mesés karrierre áhítozó, naiv kislánnyal.
Az ismeretlen hang pedig rövidesen be is mutatja, hogy nem viccel: Stu kérésére lelõ egy stricit -- ekkor bejön a képbe a rendõrség, Ramey kapitány (Forest Whitaker, a Panic Roomban szerepelt, valamint Jarmusch "Szellemkutyá"-jának fõszereplõje) pedig némileg meglepõdik, amikor a strici feltételezett gyilkosa egy telefonkabinban ácsingál, és arra kéri a rendõröket, ne zavarják, mert éppen a pszichiáterével beszélget.
Jó ideig itt le is áll a klasszikus értelemben vett cselekmény -- miközben a rendõrök csak a tûzparancsra várnak, Stu egyezkedni kezd a hang tulajdonosával (Kiefer Sutherland). Ennyi sztori éppen elég egy olyan filmhez, amelynek muszáj elvetnie a hollywoodi örömfilmek kliséit: a telefonhívás-ötletet így még, tudomásom szerint, senki sem dolgozta fel, így "tuti" feszültség-fokozó elemek még nem készülhettek el hozzá.
A film az elsõ, Stu jellemrajzának szentelt 15-20 percét leszámítva egy telefonfülkében, illetve annak közelében, "real time" játszódik. A realizmuson lévén a hangsúly, vizuális effektek eleve nem jöhetnek szóba, leszámítva a "kép-a-képben" technikát: a vásznon például nem csak azt láthatjuk, ami a telefonfülkében történik, hanem egy további kis ablakon a rendõrök, a feleség vagy a szeretõ reakcióit is figyelemmel kísérhetjük.
Cselekmény, illetve látvány-szinten hosszú percekig nem történik semmi, azonban a telefonbeszélgetés szerencsére van annyira fordulatos, hogy a film nem válik unalmassá (sõt). Stu, miközben a rendõrség kezére játssza a támadót és szerelmi ügyeit próbálja feloldani, egyre ügyesebben folytatja szópárbaját az ismeretlen, hidegfejû lesipuskással: a cselekmény irányítójából és Stu személyiségének elemzõjébõl elõször egyenrangú tárgyalópartner, majd, mikor a rendõrség megtalálja rejtekhelyét, (majdnem) áldozat lesz. Persze csak majdnem -- egy látomásszerû képsorban megígéri Stu-nak, hogy élete végéig figyelni fogja... És ezt szó szerint kell érteni.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
