2026. november 13. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

"A hálózatok új tudománya"

S. Z. 2003. augusztus 19. 10:26, utolsó frissítés: 10:16

Minden rendszer #b#azonos szervező#/b# elv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik – fejtegeti ismeretterjesztő esszéjében Barabási Albert-László, a komplex hálózatok fizikus kutatója.






"Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben" – áll Albert-László Barabási fizikus Behálózva című könyvének címlapján. A kissé előítéletes, de indokoltan óvatos olvasónak erről azonnal poszt-okkult, new age elméletecskék juthatnak eszébe, kirázza a hideg, s el is felejtené a könyvet azonnal.


Azonban belelapozva



a lehető legkellemesebben lehet csalódni: szó sincs okkultizmusról, Barabási hál’istennek egyszer sem szólít fel, hogy változtast meg élted – ehelyett a komplex hálózatok matematikai modelljeinek fejlődését, illetve azok gyakorlati alkalmazásait írja le: nem kell megijedni, mindezt magyar nyelven teszi, úgy, hogy igen széles tábornak nyújt élvezetes olvasmány-élményt.

Miképpen béníthatja meg egy gimnazista a legnagyobb internetes cégek portáljait? Miként lehetséges, hogy az Egyesült Államok társadalma látványosan felkészületlennek bizonyult a 2001 szeptemberi 11-i terrortámadás idején? Miben rejlik a terrorszervezetek ereje? Hogyan viselkednek és terjednek a vírusok? Mi a rák igazi természete?


Barabási kedvenc példája

a hálózatra az internet, bár hálózatként írható le egy terrorszervezet, egy baráti társaság, a közlekedési rendszerek, egy vírus, az üzleti élet vagy akár a rák is. Minden hálózat lényege – internetes szakkifejezéssel – a link: vagyis egy olyan kapcsolat, mely által egyik webhelyről egy másikra lehet eljutni.

Ezek a kapcsolatok azonban távolról sem véletlenszerűek, mint azt a korai elméletek állították: ha a kapcsolatok találomra jönnének létre, akkor a elvileg a legrégebbi webhelynek kellene a legnépszerűbbnek lennie. Így megmagyarázhatatlan lenne pédául a Yahoo! webhelyet linkelő oldalak hatalmas száma.

A Yahoo! relatíve fiatal portál – de ennek ellenére az egyik legnépszerűbb, úgynevezett "középpont": az átlagnál jóval több kapcsolattal rendelkezik – innen jóval kevesebb "lépés" (vagyis klikkelés) szükséges az internet bármely pontjára való eljutáshoz. Egy webhely népszerűségét a keresőmotorok is nagyban befolyásolják – Barabási egy rövid kitérővel bevezet egy keresőmotor programozásakor felmerülő dilemmákba is.


Így történhetett meg az,

hogy egy viszonylag későn indult, de netes keresésre elődeinél sokkal alkalmasabb kereső, a Google maga mögött hagyta az addigi nagymenőket, például az AltaVistát: a sebesség, mellyel egy pont kapcsolatokat szerez, nem annak korától függ, hanem alkalmasságától – amennyiben a pontok népszerűségére alkalmazott skálafüggetlen modell-elmélet helytállónak bizonyul.

Egy meglepő eredményekkel járó felmérést is ismertet a szerző: az emberiség hatmilliárdnyi tagja közül alig pár lépésnyi kapcsolati távolságban mindenki mindenkit ismer. A könyv azonban nem elméleti traktátus: Barabási legalább annyi figyelmet fordít a gyakorlati példákra, mint az elméleti összefüggésekre, bámulatosan otthon van úgy az amerikai média történetében, mint a kvantumfizikában, üzleti életben és pletykákban – behálóz a könyv.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS