2026. november 12. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit keres egy arab mesehős a Tartaroszban?

S.M. 2003. december 04. 20:07, utolsó frissítés: 19:56

#b#[Filmszemle]#/b# A nézők ugyan semmit nem érzékelnek belőle, de a háttérben vérre menő harc folyik a rajzfilmstúdiók között. A Dreamworks a Szindbáddal viszont elveszítette ezt a fordulót.





A Shrek című filmig a Pixar (Toy Story 1-2, Egy bogár élete, Szörny Rt., Némó nyomában) uralta az animációs rajzfilmek piacát. Időközben azonban két nagy riválisa is akadt, a PDI (Pacific Data Images) és a BlueSky stúdió. Az első nevéhez fűződik a Z, a hangya és a Shrek, az utóbbi pedig a Jégkorszak című filmet alkotta.



Minden nagyobb kiadó lecsapott már egy animációs filmeket gyártó stúdióra. A Walt Disney a Pixar, a DreamWorks a PDI, a 20th Century Fox pedig a BlueSky filmjeit forgalmazza. Mivel az igény is egyre növekszik az ilyen stílusú filmekre, ezért a stúdiók egyszerre több projekten dolgoznak, több százmillió dollárt és több ezer tehetséges szakembert foglalkoztatva, hogy nehogy animációs filmek nélkül maradjunk. Szindbád - A hét tenger legendája a DreamWorks kreációja,




ennek ellenére jócskán lemarad

a Shrek sztorija és technikai megvalósításai mögött. Hiába cikkeztek a megjelenése előtt hónapokkal a benne felvonultatott technológiai arzenálról, a nagy előkészületek gyenge végterméket eredményeztek.

A nyár folyamán az alkotók a lapok IT-rovatait azzal töltötték meg, hogy íme az első tiszta Linuxos animációs alkotás. A Szindbádot ugyanis kizárólag Linux platformon készítették, valamint HP munkaállomásokon és iparági szabvány-szervereken.



Szintén premierként harangozták be, hogy a projekt egyesíti a hagyományos és a digitális animáció módszereit. A kézzel rajzolt karakterek „művésziességét” - nyilatkozták a szakemberek - a háromdimenziós animáció és a nagy felbontású rajzfilmtechnikák vizuális erejével egészítették ki. Így hoztak létre bonyolult szörnyeket, térben körbejárható istennőket, részletekben gazdag vízi környezeteket és filmes trükkökkel gazdagon ellátott hajókat.


Ilyen reklám utána a csalódás szinte törvényszerű:

a figurák semmiben nem különböznek a klasszikus Disney-karakterektől, ami pedig a digitális részt illeti, a fent említett animációs alkotások nagy része lekörözi. Némi technikai fantáziáról csupán a szirének, illetve a Tartarosz megjelenítése árulkodik: a szirének vízcseppekből álló szellemalakokként bukkannak fel, majd merülnek alá a habokban, hogy a legénységet teljesen megbabonázva zátonyra futtassák a hajót. Vonásaik, amelyek alig észrevehetően izzó szemű koponyákká válnak, magukban hordozzák a néző-borzongatás szándékát, ezt azonban – tekintettel a gyermekekre? – nem túlozzák el. A Tartaroszban pedig különös sivatag fogadja a kalandorokat, amely homoktengerként látni engedi, majd borítja be ismét az eltűnt civilizációk maradványait.



A szereplőknek igazi hollywoodi nagyágyúk kölcsönözték a hangjukat. Brad Pittnek állítólag nemcsak a hangját, hanem „millió dolláros mosolyát” is megpróbálták Szindbádra rajzolni – ezt valószínűleg a legfanatikusabb rajongói fel is fogják ismerni. A sztárszinkronok sorát Catherine Zeta-Jones és Michelle Pfeiffer egészíti ki.


A sztori eléggé eklektikus:

görög mitológiába oltott Ezeregyéjszaka. Az öntelt és unatkozó istenek, akárcsak anno a görög filozófiai kezdetén, játszótérnek képzelik a Földet, és - az állóvizet felkavarandó - belecsempésznek egy kis gonoszságot. Hogy ebből mennyi rossz származott az emberiség történetében, bőven tanúskodik például a Xéna és a Herkules tévésorozat. Jelen esetben Erisz, a Viszály istennője (Héra és Zeusz vitájának gyümölcse) köp bele az emberek levesébe, és ehhez az arab mesehőst, Szindbádot használja fel. A megpróbáltatások kulcsfontosságú színhelye pedig maga a görög alvilág, a Tartarosz.



A nyári bemutató után most már tudjuk, hogy a film - mi tagadás - bukott. Hiába voltak a nagy nevek, és az óriási (30 millió dollár) reklámkampány, a költségvetésének még a felét sem tudta behozni. Ezért is meglepő, hogy Brad Pitt viszont megijedt Szindbádtól. A sármos sztár szinkronizálás közben állítólag rádöbbent, hogy az animált szereplők - kifejező játékukkal(!) - veszélybe sodorhatják a hús-vér színészek megélhetését. A tények tükrében azonban megnyugtathatjuk Pittet, hogy erre hamarosan nemigen kerül sor.

Aki mégis élethű tengerre kíváncsi, annak melegen ajánlom a konkurencia, a Disney-Pixar stúdiók legújabb rajzfilmjét, a Némó nyomában-t. A sztori ugyan gügye, de jók a poénok, fantasztikusak a pikkelyek, és valami elképzelhetetlenül valóságos a digi-óceán. Talán átugorhatna a DreamWork a Pixarhoz egy animáció-leckére.




Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS