Miért utálják a régészet-szakosok a középkort?
S.M. 2004. április 02. 13:48, utolsó frissítés: 13:38Akárcsak azok a fotósok, akik a digitális fényképezés korszakában büszkék arra, hogy előhívókkal vacakolnak, így az Idővonal rendezője is büszkén jelentette be, hogy sci-fijét teljesen hagyományos eszközökkel forgatta.
John Donner (Superman, Halálos fegyver 1-4) ez alkalommal különleges effektektől mentes sci-fit prezentált. Az Idővonal sztorija szerint néhány régészet szakos egyetemista visszautazik az időben a 14. századi Franciaországba, hogy megmentsék véletlenül ottragadt professzorukat. Egy időgép segítségével 1357-ben találják magukat, ahol – a középkori háborús közerkölcsök szerint – mindenki meg akarja ölni őket.
Hőseinket állandóan üldözik, elkapják, megszöknek, harcolnak, vitáznak – nem csoda, ha minél gyorsabban meg szeretnének lépni ebből a korszakból. Többször is kijelentik, hogy az egyetlen dolog, ami még a halálnál is rosszabb, ha ott kéne élni – és mondják mindezt azok, akik életüket ezen korszak tanulmányozására tették fel.
Nem túl szerencsés módon a filmbe két műfaj vonásait zsúfolták egybe készítői: a tudományos-fantasztikum mellett egy középkori kalandregényt izgulhatnánk végig, ha a rendező össze tudott volna hozni egy valamirevaló kardpárbajt.
A középkori harcászati arzenál leglátványosabb elemeinek az óriási katapult-gépezetek bizonyultak: hatalmas tűzgolyók repülnek át a sötét éjszakán, hogy szétzúzzák az ellenség várát. Ők az Idővonal igazi sztárjai. Az egyik poénosra sikeredett jelenetből azt is megtudhatjuk, az ellenség szívatásának legötletesebb módja, ha éjszaka kivilágítatlan nyilakkal támadunk.
A mozgókép alapanyagát egy Michael Crichton regény szolgáltatta. A '90-es évek egyik legolvasottabb ponyvaírója megbízható iparos, legyen szó sci-firől (Androméda törzs, A Gömb), akcióról (Kongó, Jurassic Park), vagy thrillerről (Zaklatás, Gyilkos nap), de otthon érzi magát a boncteremben is (Kóma, Vészhelyzet). Míg a Jurrasic Parkban a káoszelméletet, az Idővonalban a kvantummechanikát igyekszik az író a hozzá nem értő olvasónknak merész fantáziával tálalni.
A hihetőséget Crichton a valós életbeli kvantumszámítógépek, kvantum-teleportálás és kozmológia vívmányaival magyarázza. Ha például hasznosítani tudnánk egy gyorsan forgó feketelyuk gyűrűjét, akkor kapnánk egy központi rést, amin keresztül a tér-időben egy másik helyre léphetnénk.
Az Idővonalbeli gép az utazókat teljes kvantummechanikai szerkezetére bontja le, majd ezt a szerkezetet teleportálja egy parányi féregjáraton a tér-idő kontinuumban – mint egy emberi fax-gép! A legérdekesebb, hogy az időutazás a tudósok számára az idő múlásával egyre inkább hihetőnek, mintsem nevetségesnek tűnik.
Donner igazán nem a féregjáratokra és a megvillanó kardpengékre izgul, hanem Franciaország dicsőítésére. Az Idővonal minden egyes kockájáról sugárzik a tömény frankofilía. Az angol csapatok vezetője gonosz és brutális, míg a francia hadsereg soraiban csupa nemes, családszerető népeket találni.
A film sajnos nem jut tovább a kereskedelmi adók szombat délutáni sorozatainak színvonalán – talán még megmenthetné, ha a Monty Python is odatévedne a Szent Grál keresése közben.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
