Egy máglyára ítélt könyv
S.R. 2004. július 23. 16:10, utolsó frissítés: 16:04Salman Rushdie Sátáni versek című regényét valójában a hályogkovács tudatlanságával és naivitásával éri meg elolvasni. Kérdés, hogy #b#kiben maradt még meg ez a naivitás#/b#.
A Sátáni Versek elsődlegesen – legalábbis a deklarációk szintjén – azt a konfliktust szándékszik bemutatni, ami egy indiai emigráns életében a Kelet és a Nyugat, pontosabban India és Nagy Britannia közötti kulturális különbözőség illetve feszültség következményeként lejátszódik.
Viszont a könyv megjelenését követő történések – 1989 február 14-én Salman Rushdie ellen Khomeni ajatollah kimondja a halálos ítélettel felérő fatvát – igencsak kérdésessé teszik, hogy Rushdienak sikerült-e megvalósítania ezt a szándékát.
Hiszen a Sátáni Verseket nem annyira a kelet és nyugat közti átmenet elbeszéléseként olvassák, sokkal inkább az iszlám-kritika az, ami eladja a könyvet, és tartja távol az olvasót az elsődleges szándéktól. Éppen ezért elég nehezen dönthető el, hogy most mit is olvasunk: egy átmenet-átváltozás történetet vagy egy botrányos jelenség kirobbantóját.
A kritika szerint az, hogy a könyv bestseller lett inkább a második vonatkozásnak köszönhető. Viszont a marketingfogásként igencsak hatásos, a könyvhöz kapcsolódó botránytörténet nem vált egyértelműen a Sátáni Versek hasznára, sőt mondhatni visszavesz belőle. Hiszen az olvasók nagy része a botrány egyfajta verifikálásaként olvassa a könyvet, és nem jut el – nem is tud arról – a szöveg öröméig.
Salman Rushdie Sátáni Versek című regényét valójában a hályogkovács tudatlanságával és naivitásával éri meg elolvasni. Kérdés, hogy kiben maradt még meg ez a naivitás.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
