Mitől olyan jók a mély hangú akcióhősök?
S.M. 2004. szeptember 24. 12:33, utolsó frissítés: 12:21#b#[filmszemle]#/b# Ha a napokban véletlenül betévednénk Vin Diesel második Riddick-mozijára, az agyunkat nyugodtan leadhatjuk a csomagmegőrzőben, mert egyedül #b#csak a látványvilág#/b# képes odaszegezni a székhez.
A sztori:
galaktikus űrkaland, amely az Ötödik elemet és a Csillagkapu epizódjait idézi. Egy gonosz és fanatikus faj, a Necromongerek (magyar fordításban: Halálkufárok) sorban igázzák le a világűr bolygóit és népeit, "térj meg vagy meghalsz" – ilyen egyszerű a PR-akciójuk.
"Néha a gonoszt nem a jóval, hanem csak egy másféle gonosszal lehet legyőzni" – hangzik el film elején a mélyértelműnek szánt prófécia. A jóslat szerint csak egy fúria győzheti le a necromongerek "félig élő, félig valami más" vezérét. Ennek egyenes következménye, hogy az illető fajt elég hamar kiirtják-asszimilálják. Riddicket azonban a legnagyobb rosszindulattal sem lehet gonosznak nevezni, maximum antiszociális magatartású egyénnek, aki mellesleg kiválóan ért a gyilkoláshoz.
Riddick számítógépes játékként
kezdte karrierjét, amíg 2000-ben David Twohy rendező fejében megszületett a figura első hús-vér változata, és mozikba került az időközben kultikussá vált Pitch Black - 22 évente a sötétség.
A viszonylag kis költségvetésű amerikai sci-fi minden várakozást felülmúlva közel 40 millió dollárral távozott a pénztáraktól. A filmet követő DVD-kiadás újabb 40 millió dollárt jövedelmezett, így a filmet forgalmazó stúdió megrendelte a történet folytatását.
A Pitch Black I. rendkívüli sikerét – áradoznak a szakértők – egyedi stílusának, vizualitásának, speciális effektjeinek, érdekes és fordulatos történetének és leginkább az antihős-főszereplő karakternek köszönhette.
A film főhőse, Richard B. Riddick ugyanis egy gyilkosságért elítélt szökött fegyenc volt, akinek sosem állt szándékában hőssé válni. Fekete humora, gyilkos egymondatosai és szenvtelen tettei mögött mégis rendkívül "cool" személyiség rejlik, akit a film nézői a film végére biztosan megkedvelnek.
Be kell vallanom,
nekem ez volt az első találkozásom Vin Diesellel – ugyan látásból már ismertem a kopasz úriembert, de az izmokra építő akciói láttán nehezen hittem el róla, hogy egy tehetséges New York-i független filmessel ülök szemben. Diesel valószínűleg kiváló érzékkel tesz különbséget munka és hobbi között.
A mostani történet nem túl eredeti mitológiai lecsón alapszik, a jóslat Ödipusz és Heródes félelmeit idézi, a megtérítettek a keresztrefeszítésre emlékeztető, felfüggesztett testhelyzetben kapják a tudatátömlesztést, a csillagközi ámokfutás célja a mennyországként működő Undervers (Alverzum) elérése, Riddick pedig egyértelműen messiási szerepben tündököl.
A Riddick-krónika,
(mint minden megfilmesített számítógépes játék vagy képregény) legerősebb pontja természetesen a jól megtervezett látványvilág, kezdve a necromongerek gigantikus, barokk stílusban épült csillaghajójával a Crematoria több mint érdekes időjárásával bezárólag. A börtönbolygót valóban nem lehet könnyen elfelejteni.
A napi 1000 Celsius fokos hőmérsékletingadozás igazán hatásosan jelenik meg a vásznon: éjszakánként hóviharok képződnek a -300 fokban, napfelkeltekor pedig egy lávaszerű, mindent megsemmisítő hőhullám söpör végig a bolygón. Diesel is kitűnően hozza a formáját – a szerephez csak egy mély baritonú, komoly fellépésű bunyósra volt szükség.
Mivel Diesel producerként is jegyzi filmet, ezért ne csodálkozzunk, ha kizárólag a legelőnyösebb beállításokból láthatjuk. A színész tökéletesen tudatában van annak, milyen jól áll neki ha a kamera hátulról veszi, amint a fejét kissé lehajtja, miközben hát- és karizmai domborodnak.
Ezt még elnézik a rajongók, de a most leforgatott második rész felháborodást kelt a bennfentesek között: ugyan mega-költségvetéssel készült, de erősen vágott változatban forgalmazzák.
Az egykori sci-fi horrorból ugyanis kivágták a legütősebb részeket, mikor a magas bevétel reményében a korhatárt enyhébbre cserélték. A kultfilmet popcornmozivá fokozták le, és a folytatásbeli különbségek körülbelül a Mátrix és a Márix-Újratöltve közötti szakadást idézik.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
