A kortárs irodalom krémje a budapesti könyvfesztiválon
Papp Sándor Zsigmond 2005. április 13. 08:49, utolsó frissítés: 2005. április 12. 18:03A gép forog és az alkotó sem pihen. Coelho, Márquez, Jerofejev, hazai berkekből pedig Spiró, még hazaibból Vida Gábor regényei adják a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál savát-borsát. Mi is #b#belekóstoltunk#/b#.
"Abban az évben, amikor betöltöttem a kilencvenet, azt az ajándékot szántam magamnak, hogy egy szűz kamaszlánnyal töltök el egy szerelmes éjszakát." Azt a regényt már nehéz félretenni, amelyben efféle mondatok vannak. Arról nem is beszélve, hogy Gabriel García Márquez legújabb regényére tíz évet kellett várnia a kitartó olvasónak.
Egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szóló könyv most is a márquez-i recept szerint készült: karib kisvárosi környezet, fiktív történet, annál életszerűbb viszont az önirónia, mely szinte minden sorát átjárja, ahogy egy jobb pác a sütésre félretett húst.
Az új regény máris nemzetközi irodalmi szenzáció, mely a memoárkötetek megírása közben született, amolyan intermezzóként, ujjgyakorlatként. Ez a bravúros könnyedség végig elkíséri a már címével is hódító (Bánatos kurváim emlékezete) regény cselekményét. A könyvet a Magvető adta ki és 2490 forintba kerül.
Ismét divat az önéletírás,
illetve az ebből táplálkozó irodalom. A fesztivál díszvendége, Paulo Coelho, aki egyben a Budapest Nagydíj várományosa is önéletrajzi ihletésű regénnyel rukkol ki. A brazil szerzőt a világ egyik legolvasottab regényírójaként tartják számon, s ez most nem puszta marketingfordulat.
A 2003-as frankfurti könyvvásáron Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy Az alkimista című regényének 53 nyelven megjelent kiadásait dedikálta. Művei mintegy 140 országban, 56 nyelven, több mint 45 millió példányban fogytak el. A Zahír című regényében olyan közel engedi magához olvasóit, mint még soha, ígéri a kiadó. Egyrészt bepillantást enged a szerző életébe, másrészt összegzi írói munkásságát, tükröt tart vágyainak és kétségeinek, feltárja féltve õrzött titkait, rögeszméit. A történet az Athenaeum gondozában jelent meg és 2490 forintba kerül.
Cseppet sem népszerűtlenebb a fesztivál másik díszvendégeként szolgáló kortárs orosz irodalom, illetve annak fenegyerekeként számon tartott Viktor Jerofejev. Bár az ő nyolcvanas évek végén megjelent bestsellerét, Az orosz széplányt csupán húsz nyelvre fordították le. A már eddig is meghökentő történeteket meghökkentő módon elmesélő szerző most sem kíméli az olvasót. „Végül is megöltem az apámat” – írja például új könyvének első mondatában.
Mint hamarosan kiderül, természetesen nem igazi gyilkosságról van szó: 1979-ben Jerofejev néhány íróbarátjával együtt illegális antológiát adott ki, a nevezetes Metropol-t. Ezt egyrészt hatalmas, világra szóló botrány követte, másrészt a szerzőt egyetlen lendülettel penderítették ki a Szovjet Írók Szövetségéből. A brezsnyevi Szovjetunióban ez ugyanakkor a diplomata apa karrierjének végét is jelentette. Az önéletrajzi ihletésű regényében ennek a „politikai” gyilkosságnak az előtörténetét meséli el – azt a folyamatot, amelynek során egy szovjet diplomata gyerekéből író és disszidens lett.
Az elbeszélés tétje, hogy az író végre megértse: az apja, akire mindig is felnézett, ez a becsületes, érzékeny diplomata miként lehetett Sztálin és a kommunista hatalom kiszolgálója, s miként hihetett a kommunizmusban olyan sokáig... S ami nem kevésbé fontos: meg akarja érteni Sztálin alakját is, aki szerinte nagyon is elevenen él a mai Oroszországban. „Oroszország minden vezetõjében ott ül egy kis Sztálin. Én is érzem magamban Sztálint.” Jerofejev regényét az Európa jelentette meg, és ára 2700 forint.
A politika iránt érdeklődőknek
jelenthet csemegét Samuel P. Huntington politikatudós új könyve. A Harvard Egyetem professzorának néhány évvel ezelőtt nagy vitát kiváltó paradigma-elmélet, A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című munkája hozta meg az átütő sikert. Az ismét provokatívnak szánt tanulmány ezúttal az amerikai kulturális törésvonalakat veszi górcső alá, és azt vizsgálja, hogy milyen lehetõségek állnak Amerika elõtt saját identitását illetõen.
A nagy ívű elemzésében (Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái), áttekinti az amerikai identitás gyökereit és változását a történelem során, részletesen foglalkozik az identitás szociálpszichológiai kérdéseivel (például azzal, hogy van-e szükség ellenségképre az erõteljes nemzeti önazonossághoz), a nemzetállamok és a nacionalizmusok kialakulásával, az amerikai bevándorlás történetével, illetve azzal a kérdéssel, hogy Amerikában miért maradt olyan átfogó a vallás szerepe.
Szót ejt az amerikai identitást fenyegető veszélyekről is: multikulturalizmus, globalizációs tendenciák, az állampolgárság leértékelõdése, az amerikai elitek elnemzetietlenedése. Mind közül a legnagyobb viszont Amerika lakosságának rohamos hispanizálódása, amely alapjaiban fenyegeti az amerikai kultúra központi értékeit. A könyv az Európa gondozásában jelent meg és 3500 forintba kerül.
Hazai tájakra evezve
a fesztivál minden bizonnyal magyar szenzációját Spiró György új regénye fogja majd jelenteni. A vaskos, 770 oldalra rúgó kötetet hatalmas várakozás előzte meg, ami nem is csoda, hiszen a Fogság egyszerre történelmi kalandregény és az értelmezési lehetõségek sokaságát kínáló szellemi és írói teljesítmény. Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendõktõl a zsidó háborúig terjedõ idõszakot, az i.sz. elsõ századot eleveníti fel és teszi érzékletesen valóságossá az olvasó számára. A fordulatos regény ugyanakkor kegyetlen beszámoló a világ romlottságáról, és a magyar irodalom újabb nagyszerű apa-regényének ígérkezik.
Ha a 2004-es évre gondolok a legszebb mégis az volt, amikor Szüts Miklós festõművész és Závada Pál Spiró György még meg sem jelent kéziratáról beszélgettek, és szinte egymás szájából kapták ki a dicsérõ szavakat, írja Esterházy Péter a kötet kapcsán. A Magvetőnél megjelent könyv 3990 forintba kerül.
Szerencsére az erdélyi próza sem marad képviselő nélkül a fesztiválon. Vida Gábor, a Látó próza szerkesztőjének kötete a Magvető kiadó gondozásában jelenik meg. “Három elbeszélés van a Fakusz három magányossága című könyvemben, mindegyiknek van eleje, közepe, vége, vannak szereplők, események, tér és idő, mindent tudó narrátor.
Minden úgy van, ahogy leírtam, jótállok érte. Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében. Ez amolyan ars poetica.”
(a teljes interjú itt)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
