Felnőttmese a kegyetlen közelségről
Sipos Géza 2002. augusztus 19. 17:44, utolsó frissítés: 17:44[Filmszemle] A végletesen magányosan tengődő férfi szerdánként (khm...) meglehetősen közel kerül egy semmiből érkező ismeretlenhez. Meg lehet-e ismerni valakit egyáltalán a szexualitás révén -- noha az a találkozás legintimebb alakja?
Kemény mese -- ha lehet filmet két szóban összegezni, akkor Patrice Chéreau a berlini filmfesztiválon 2001-ben Arany Medvét nyert alkotása ilyen. Mesének azért nevezhető a két éve forgatott, Londonban játszódó Intimitás, mert erősen lecsupaszított, csupán öt, kissé leegyszerűsített, mégis lenyűgöző figurára redukált kamaradarabról van szó, mely éppen a kevés szóval, a finom kézzel bonyolított történettel hat. Mesének mondhatjuk, mert a mese képes igazán a végletekig kiélezett helyzetekkel hatni -- sőt ütni.
Fölnőtteknek szóló mese természetesen, olyan felnőttek számára készült, akik úgy gondolják és aszerint élnek, hogy valóban minden emberileg lehetségest tudnak a derékon felül és alul történő eseményekről, akik meg vannak győződve arról, szexualitásukat okosan és kimérten ők vezérlik, és e vezérlés egyetlen következménye az öröm.
Az Intimitás jelenetei kíméletlenek: a remegő képeket készítő, vállon hordozott kamera állandó jelleggel kellemetlenül közel hoz, leleplez; két reménytelenül összegabalyodott meztelen testet látunk időről-időre, melyek néhány koszos ruha és lepattant fotel társaságában, rendszerint szótlanul próbálnak összehozni valami kapcsolódást legalább.
Hanif Kureishi (forgatókönyv)író és Patrice Chéreau rendező történetéből az öröm teljességgel hiányzik. Van helyette viszont többszöri próbálkozás az örömszerzésre: köszönés, üdvözlés nélkül, ruhát, alsóneműt levetni, és a tárgyra térni, valami fekhely csak akad valahol. A film szereplői is tárgyszerűek -- és mintha minden percben elveszett személyiségüket és személyességüket kívánnák vissza.
Chéreau egyszerűen és sallangmentesen kegyetlennek mutatja a vágyat: a filmben -- noha intim részek többé-kevésbé hosszan láthatók -- nyoma sincs a pornófilmekből ismerős, édeskés és kellemesen borzongató piszoknak. Itt éles, hideg és pontos képeket és jeleneteket látunk, két ember közös kínlódását az ágyon.
Ezt a kínlódást fedi el némileg Jay (Mark Rylance) nyomozgatása szerdánként pontban kettőkor érkező alkalmi partnere iránt, illetve Claire (Kerry Fox), félamatőr színésznő őrlődése a sehova sem vezető színjátszás, a férj és a család, no meg a szerda délutánok között. Az Intimitás tulajdonképpen az öröm visszavonásáról szól, valami olyan alapvető depresszióról, végletes és végzetes össze-visszagabalyodásról, mely észrevétlenül olyan alapvetővé válik, hogy már nem lehet megszabadulni tőle.
Az Intimitás olyannak mutatja a közelséget, melyben nincs helye a meleg, meghitt zugoknak. Olyan szobában vagyunk inkább, melyben minden megengedett, de semmit sem lehet tisztán kifejezni. Marad a félszavakba, ide-oda csúszkáló, elszúrt mondatokba vagy éppen a veszekedésbe rejtett kétségbeesés. A tehetetlen topogás szerda délután kettőtől négyig.
Hatásos film, éppen a helyben topogása, lecsupaszított története miatt üt. Nagyon személyes, nagyon mélyre szúró történet -- egyszeri megnézésre mindenképp érdemes. Másodjára azért nem ajánlanám, mert talán az újranézés után már észrevehető volna az alkotás enyhe ideologizáltsága, mely csak modern, életre-halálra menő cselekedetként hajlandó ábrázolni a szexualitást.
Az effajta ideologizáltság azért is fedezhető fel, mert Chéreau Hanif Kureishi regényét vette alapul filmjéhez -- és úgy tűnik, a rendező nem volt képes eléggé eltávolítani magától a szöveget, melyről ő maga mondja: "túl sürített, túl erős volt."
"Minden egész eltörött" -- ez az életérzés üt arcon Chéreau alkotásában. Ez a film korrekt, kegyetlen, komoly mese -- és nem is arra hivatott, hogy ironizáljon. És utána jóleső egy pohárka gyomorkeserű.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
