A világhírű kórboncnok
Gy. A.
2002. március 29. 11:54, utolsó frissítés: 11:54
A nézők többsége #b#imád rettegni#/b#, ezért talán túl hálás téma sorozatgyilkosokról filmet készíteni: az értelmetlen szenvedés kétszeresen borzongat. A Hughes-testvérek ennek ellenére nem estek abba a hibába, hogy félvállról vegyék a feladatot.
Kevés olyan sorozatgyilkos maradt, akinek életéről és munkásságáról még nem készült legalább egy film. Hasfelmetsző Jack nem ezek közé tartozik. 1888-ban Londonban brutálisan megölt és megcsonkított öt prostituáltat, és ezzel világhírnévre tett szert.
Kilétére soha nem derült fény, talán ezért lett a bűnügy-történelem első igazi sztárja, minden idők sorozatgyilkosainak prototípusa. Jack története már annak idején is nagy lázba hozta az embereket, az újságok rekord-példányszámokat köszönhettek Jack anatómiai tudásának. Egyébként a kriminalisztika is hálás lehet Jacknek, annak idején még nem léteztek az ujjlenyomat-azonosítási vagy vérelemzési eljárások, és a nyomozás során hansúlyozottan felmerült a módszerek tökélesítésének igénye.
Bizonyos értelemben Hasfelmetsző Jack tekinthető az első igazi médiasztárnak, és mint ilyen, úgy érezhetjük, van némi igazságalapja a film mottójául választott állítólagos Jack-idézetnek: Egy napon az emberiség visszanéz, és azt mondja majd, nekem köszönhetően született meg a XX. század.
A misztikus thriller
kellemesen borzongató időtöltés lehet a műfaj kedvelőinek. Ehhez minden adott: szép, vörös prostituált, jóképű nyomozó, gyanús szabadkőművesek, mindenre elszánt titokzatos kéjgyilkos, megfelelő számú áldozat és kellő mennyiségű paradicsomszószban úszó naturalizmus, amibe egy-két torok nyíltszíni elvágása simán belefér. Azért nagy szörnyűségekre nem kell számítani, a horror határát csak enyhén súroló jelenetekből kimaradnak az áldozatok belső szerveinek eltávolítását bemutató részek.
A borzalmak helyszíne a viktoriánus Anglia a 20. század elején. Akiket megismerünk: egyrészt a szerencsétlenektől hemzsegő londoni nyomornegyed, a Whitechapel prostituáltjai, másrészt a szabadkőművesség szervezetében egyesülő arisztokrácia. Aki pedig a kettő közötti sötét összefüggéseket kutatja, Fred Abberline (Jonny Deep) ópiumfüggő nyomozó, aki leggyakrabban a kábítószer hatása alatti víziónak köszönhetően kerül közelebb a megoldáshoz -- és a valósághoz.
A film forgatókönyve, de elsősorban a képi világa egyaránt magán viseli Alan Moore képregény-rajzoló keze nyomát, akinek az angol sorozatgyilkosról készült képsorai jelentették az első számú kiindulási pontot. Az állandóan sötétben, ködben és mocsokban úszó képek szuggesztív hatását leginkább a jól használt, markáns szűrőknek köszönhetik. A horror és thriller műfajának megfelelően az atmoszférateremtésben kiemelt szerepe van a misztikus hangzású zenének, amelynek szövegét Marilyn Manson írta. A freak-show-okól kölcsönvett figura, a korboncnoki lepellerántások és az agylékelések ellenére, azaz inkább ezekkel együtt, kulturált borzongásban lehet részünk. A színek pedig sokszor gyönyörűek.
A filmet Prágában forgatták,
a híres Barrandov stúdióban építették fel London Whitechapel negyedének mását, az Oscar-díjas Martin Childs látványtervező közreműködésével. Prága egyébként az utóbbi időkben a hollywoodi filmesek új paradicsoma lett, amit egyrészt romantikus "kulisszáinak" köszönhet, valamint annak, hogy az amerikai producerek rájöttek, ott többet kapnak a pénzükért.
A detroiti iker rendezőpáros, Allen és Albert Hughes 12 éves korúk óta foglalkoznak filmezéssel, első sikerüket 1994-ben, 21 évesen az Ellenség S elemek-el (1993) aratták. A kis költségvetésű filmet az MTV is díjazta, de bekerült az év tíz legjobb alkotása közzé, ugyanakkor kasszasiker volt.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt