Az 1956-os forradalomra emlékeztünk
összefoglaló 2009. október 23. 21:56, utolsó frissítés: 2009. október 26. 08:20Kolozsváron és Kézdivásárhelyen emlékművet avattak, Magyarországon ezúttal viszonylag békésen megúszták a nemzeti ünnepet. Mi egy Faludy-verssel ünneplünk.
Erdély-szerte megemlékeztek az 1956. október 23-i magyar forradalomról. Kolozsváron és Kézdivásárhelyen ez alkalomból 56-os emlékművet avattak; Snagovon a romániai forradalmárok képviselői megkoszorúzták Nagy Imre emlékoszlopát. Az 1956-os forradalom miniszterelnökét és munkatársainak a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült csoportját annak idején a Bukarest közelében lévő Snagovba hurcolták, és ott tartották fogva szovjet parancsra az akkori román hatóságok. A felszólalók valamennyien a szabadság, a demokrácia és az emberi méltóság közös értékeit méltatták. A román forradalmárok képviselői kiemelték: az 1989-es romániai változásoknak is 1956 volt a forrása és ihletője.
Kolozsváron az ’56-os megemlékezés október 23-án ökumenikus istentisztelettel kezdődött a belvárosi unitárius templomban; 16 órakor felavatták a Szakáts Béla temesvári szobrász tervezte 56-os emlékművet a Sétatéren. Az ünnepségen Szili Katalin, az MSZP politikusa, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Smaranda Enache emberjogi harcos is részt vett.
Tőkés László EMNT-elnök és Markó Béla csütörtök este a Kolozsvári Magyar Operában az ‘56-os megemlékezés-sorozat nyitányaként beharangozott koncerten vett részt. Október 23-án nemcsak a magyarországi forradalomra gondolunk, hanem a saját forradalmunkra, saját szabadságharcunkra is, hiszen a nemzet egységét bizonyítva, 1956-ban az erdélyi magyarság is megvívta a maga szabadságharcát: nem más nemzetekkel, népekkel szemben, hanem egy hatalmas elnyomó országgal szemben, amely mindenkit rabságban akart tartani – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön az 1956-os forradalomra emlékező díszelőadáson.
Tőkés László kitért arra, hogy Romániában is nagy hullámokat vetett a magyarországi forradalom és szabadságharc, „de lehet-e ünnepelni, elmondhatjuk-e, hogy beérett ‘56 termése, ha Teodor Mărgineanu felkelésre való szervezkedéséről még nem is tudunk jóformán; és arról sem, hogy Kolozsvár és Temesvár lelkesedő egyetemista ifjúságát letörték; hogy 14 ezer évnyi börtönbüntetést osztottak ki az ötvenes évek végén az itthoni szervezkedőknek vagy elítélteknek; hogy huszonnégy magyar és román testvérünket végezték ki” – mondta Tőkés.
Kézdivásárhelyen a Vetró András szobrászművész alkotta 56-os emlékművet a 16 órakor kezdődő ünnepségen avatták fel, melyen a cserkészek, az egykori forradalmárok szervezeteinek képviselői, valamint a helyi MPP és RMDSZ szervezete is részt vett.
Kora estig békésen zajlottak Magyarországon az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., illetve a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek. A rendőrség azonban több szabálysértési eljárást is indított, mert voltak, akik a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda formaruhájában jelentek meg egy-egy rendezvényen.
A Fidesz Nagytétényben tartotta ünnepi rendezvényét, Orbán Viktor pártelnök azt mondta: Magyarország sorsfordító küzdelem előtt áll. Úgy fogalmazott, küzdelmük igazi nehézsége abban rejlik, hogy nem a választásokig tart, a célja pedig nem pusztán a választások megnyerése. Az igazi küzdelem – emelte ki – utána jön: Magyarországot ugyanis újjá kell építeni.
Mécs Imre, az MSZP országgyűlési képviselője Szentesen azt mondta, ma nemcsak 1956. október 23-ára, hanem 1989. október 23-ára is emlékezni kell. Az 1956 után halálra ítélt, majd kegyelmet kapó Mécs Imre hangsúlyozta: 1989. október 23-án a harmadik köztársaság kikiáltásával olyan alkotmányos rendszert sikerült létrehozni, amely kiállta az idők próbáját, úgy is, hogy többször finomításra szorult.
Retkes Attila, az SZDSZ elnöke a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott, 1956 a nemzeti összefogás forradalma volt, mindenkié, aki hitt a független és demokratikus Magyarországban. A pártelnök úgy fogalmazott, hogy aki ki akarja rekeszteni a független és demokratikus Magyarország akár egyetlen hívét is a forradalom örökösei közül, az 1956 emlékét gyalázza meg.
A Jobbik elnöke, Vona Gábor a párt Budapesten, a Deák téren tartott nagygyűlésén a körülbelül négy-ötezres, árpádsávos és jobbikos zászlók alatt összegyűlt hallgatóság előtt kijelentette, hogy pártja két szélsőség ellen fog küzdeni, azok ellen, akik tönkretették az országot, és azok ellen, akik ehhez asszisztáltak. A politikus arról is beszélt, hogy a Jobbik hamarosan Magyarország legerősebb pártja lesz.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
