Izgalmas turisztikai célpontok székelyföldi lelőhelyekből
2009. november 26. 13:48, utolsó frissítés: 14:00Mikor épült Rapsonné vára, és kik laktak a 4. században Székelykeresztúr térségében? Régészek számoltak be kutatásaikról Csíkszeredában.
Régészek számoltak be szerdán a Hargita megyében végzett ásatások eredményeiről a megyeházán szervezett konferencián. Hargita Megye Tanácsa idén 25 ezer lejjel járult hozzá a megyében folyó régészeti munkálatokhoz, ám tavaly és tavalyelőtt is támogatta a három éve tartó programot – derül ki az önkormányzat közleményéből. A konferenciát Fülöp Otília megyei főépítész és Borboly Csaba tanácselnök nyitotta meg, aki szerint a feltárt műemlékek a székelyföldi turizmus fellendítésében is szerepet játszanak. Majd öt előadó ismertette a 2009-es év régészeti eredményeit.
Demjén Andrea, a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze a pricskei vámházak és Bot várának régészeti kutatását végezte. A vám területén két épületet tártak fel, egy négyzet alaprajzú, egy helyiségből álló, a másik kétosztatú, mindkét helyiségben egy-egy kemencével. A kutatás folyamán 18. századi kerámiát és kályhacsempéket, fémtárgyakat, csontgombot, kovaköves puska kovakövét és egy veretet is találtak.
Bot (Hiripiné) váránál már korábban, 1960-ban is folytak ásatások, Székely Zoltán és Tarisznyás Márton vezetésével. Ebből az időszakból néhány soros jelentés maradt fenn, és nem készült róla részletes dokumentáció. A jelenlegi ásatások fő célja az előző kutatás hitelesítése, részletes dokumentálása, valamint a geomágneses kutatások által a kerítőfalon belül kimutatott falak feltárása volt.
A régebbi vizsgálatokhoz képest eltérő eredmények is születtek, például a korábban megállapított 1, 50 m-es falvastagság helyett a jelenlegi kutatások 1,94-2,20 m-t állapítottak meg. A kutatók a fal habarcsa és az alaprajzi forma alapján a vár keltezését a késő középkorra teszik.
Nyárádi Zsolt, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze az elpusztult Szentimrefalva területét kutatta. 2001-ben kezdődött a falu régészeti terepbejárása, ennek során sikerült meghatározni a középkori falu kiterjedését. A mostani ásatáson a település feltárása során 18 régészeti objektum került felszínre. Nyárádi ezek közül legjelentősebbnek tartja a késő Árpád-kori és a 16. századi lakóházat.
A leletanyag is igen gazdag:
kerámia, bronz övcsat, vaskések-, sarló- és patkótöredékek, illetve orsókarikák és nehezékek kerültek elő.
Sófalvi András a Haáz Rezső Múzeumtól Rapsoné váránál végzett régészeti ásatásokat. Célja a falak konzerválását és bemutatását megelőzően egy régészeti helyzetkép elkészítése volt. Eredményeik alapján megállapították, hogy a vár
a 13. század közepén épült a tatárjárás miatt.
Évtizedeken keresztül készenléti állapotban tartották, majd ennek megszűnésével a 14. század közepén elhagyták. Az ásatások régészeti leletanyaga (kerámia, állatcsont, patics és fémtárgyak) is ezt bizonyítja. A régészek további célként a vár környezetében fekvő töltésvonulatok feltárását tűzték ki, amelyek nem közvetlenül a várhoz, hanem a Kápolna-mezőn feltételezett középkori település és ennek kápolnája köré illeszkednek.
Körösfői Zsolt, a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum régésze a Pécsi Légirégészeti Téka és a budapesti ELTE Régészeti Tanszékének munkatársaival közösen Székelykeresztúr térségében végzett ásatásokat. A kutatások célja két őskori (Kőrispatak-Homlógy, Nagygalambfalva-Várfele) és egy dák-kori (Csehétfalva-Üveroldal) lelőhely kiterjedésének, korának meghatározása, valamint térképre szerkesztése volt.
„Tekintettel arra a tényre, hogy a Kr.u. 4. századra keltezhető, a germánok által vezetett barbár törzsszövetséghez köthető lelőhelyek és leletek száma egyre nő Székelyföldön, fontosnak tartjuk ezeknek a lelőhelyeknek a folyamatos vizsgálatát (terepbejárások, fémdetektoros, geomágneses vizsgálatok, ásatások, légifelvételek készítése), valamint az innen kikerülő régészeti leletanyag minél szélesebb körű feldolgozását (a kerámia esetében geológia vizsgálatát)” – írja Körösfői Zsolt beszámolójában.
A kutatások Bögöz-Vízlokon és Székelyudvarhely-Kadicsfalva lelőhelyeken feltárt kerámiakészítő műhelyek termékeire is kitérnek. Körösfői szerint fontos meghatározni, hogy „
az itt készült edények milyen messze jutottak el
kereskedelem útján a környék többi korabeli településeire.”. Ehhez van szükség a geológiai vizsgálatokra, mivel a kultúra edényei formailag és anyagukban túlságosan hasonlítanak egymáshoz, és pusztán ezek alapján nem lehet műhelyközpontokat meghatározni.
Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze középkori falvak és kúriák kutatásával foglalkozik a Csíki-medencében. Csíkszentkirály belterületén a középkori falu több korszakához tartozó régészeti nyomokat tártak fel. Az innen kibontott edénytöredékek, fémleletek és csonttárgyak (fazekak, palackok, bordásnyakú edények, veret, nyílhegyek, fémlemezkék, orsókarikák) nagy valószínűséggel a Csíki-medence legkorábbi magyar telepeseihez köthetők.
A leletek feldolgozása még folyamatban van, de már most több, Székelyföldön korábban ismeretlen, és
a Kárpát-medencében is ritkának számító lelettípust
azonosítottak. Mivel kiemelkedő jelentőségű lelőhelyről van szó, Botár szerint fokozott régészeti védelem alá kellene helyezni a főút építése és a homok-agyagbányászat által nagymértékben elpusztított területet.
A Mindszent – Boroszló lelőhelyen a gyepréteg alatt késő vaskori, illetve népvándorláskori vasolvasztó kemencéket találtak a kutatók. Ez az önmagában jelentős felfedezés nem eredményezett további kutatásokat, helyette turisztikailag is hasznosítható lelőhelyek feltárásába kezdtek. Így Csíkkozmás-Kőházkert területén folytattak ásatásokat: idei célkitűzésük a Becz-család elpusztult kúriája pontos helyének és a felszínen nem látható romterület kiterjedésének meghatározása volt. Az ásatás során nagy mennyiségű 16. századi leletanyag is előkerült: fazekak, poharak, kancsók, üveg- és fémtárgyak, csempék.
Botár szerint „a lelőhely kiválóan alkalmas arra, hogy a teljes feltárás eredményeit felhasználó régészeti rompark segítségével Csíkkozmás és Alcsík izgalmas turisztikai célpontjává váljon.”
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
