Budapesten járt A jó Sztálin szerzője (x)
2009. december 17. 11:06, utolsó frissítés: 13:36"1956-ban (...) nagyon szerettem volna magyar lenni, megfogni egy tojást és telibetrafálni a követség falát! Akkor kedveltem meg a magyarokat" – vallja Viktor Jerofejev.
Viktor Jerofejev, a mai orosz irodalom fenegyereke Budapesten járt november végén, hogy egy kis Orosz Könyvesbolt alapjait fektesse le a magyar fővárosban.
Az írót a Bizánctól Bizáncig – Az orosz birodalmi gondolat című kötet írója, a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorából ismert Gecse Géza hívta meg, aki egy közönségtalálkozót is tető alá hozott vele az Orosz Estek rendezvénysorozat keretében.
A rendszerváltás utáni mélypont után, az orosz szerzők lassan újból megjelentek a könyvesboltok polcain, gondoljunk csak Ljudmila Ulickajára, aki nemrég Budapest Nagydíjat is kapott. Jerofejev, A jó Sztálin
és Az orosz lélek enciklopédiája című könyvek szerzője, szereti meghökkenteni az olvasót.
"Végül is megöltem az apámat" – írja például A jó Sztálin első mondatában. Persze kiderül, természetesen nem igazi "gyilkosságról" van szó, viszont 1979-ben Jerofejev néhány íróbarátjával együtt illegális antológiát adott ki – a nevezetes Metropolt –, s ezt olyan világra szóló botrány követte a brezsnyevi Szovjetunióban, amely diplomata apja karrierjének végét jelentette.
“1956-ban a Szovjetúnió párizsi nagykövetségén laktam – mesélte Jerofejev. – Ekkor a mi hófehér nagykövetségünket magyar emigránsok vörös festékkel töltött tojással dobálták meg. Odabent a szovjet követség munkatársai ettől pánikba estek, fel-alá szaladgáltak.
Akkor nagyon szerettem volna magyar lenni,
megfogni egy tojást, és telibetrafálni a követség falát! Akkor kedveltem meg a magyarokat. Ez az én sorsom, és ebben az értelemben a magyar forradalom sorsfordító hatású volt számomra. Megértettem, hogy mindig jobb felkelni, azok oldalán állni, akik vörös festékkel teli tojásokat dobálnak, és ez az érzés feltétlenül nyomott hagyott a regényeim stílusán is. Ez kétségtelen.”
A Ráday Könyvesházban megtartott közönségtalálkozón telt ház fogadta az írót, aki nem elsősorban szépírói, hanem könyvkiadó-igazgatói minőségében volt jelen, mivel ő a Zebra Je kiadó vezetője. Sokan a szinkrontolmács megszólalása előtt már mosolyogtak Jerofejev poénjain, ami bizonyítja, hogy korántsem csak az oroszról magyarra lefordított kötetek találhatnak már csak gazdára magyar nyelvterületen.
Orosz nyelvű könyvek a Bookline-on ITT.
Fotók: Balázs D. Attila
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt