Filmek '89-ben: mit nézett Románia, mit nézett a világ?
Fülöp Noémi 2009. december 22. 10:00, utolsó frissítés: 10:00Romániában indiános és rendőrös filmekért állt sorba a közönség, miközben külföldön egész sor kultfilm készült el 1989-ben.
A kommunizmus a mozi fénykorának tekinthető Romániában: több mint 450 mozi működött – és bár volt köztük olyan is, amelyet csempekályhával fűtöttek –, a teltházak mindennaposak voltak. Egy jegy 6-7 lejbe került, illetve ennek kétszeresébe, ha két részes volt a film. Ha indiános vagy csendőrös, netán távol-keleti kalandfilm volt műsoron, a közönség akár reggel hattól is sorban állt a jegyárus bódé előtt.
Hetente egy-két alkalommal mindenki elment moziba; a Mit láttál mostanában? kérdés a Hogy vagy?-ot helyettesítette. Persze ebben tetemes része volt annak, hogy egyéb szórakozási lehetőség ritkán adódott. A mozi volt a randevúk egyik gyakori helyszíne is –
csókolózni azonban csak sötétben volt ajánlott,
ellenkező esetben a vadidegenek is megszólították az embert. A kedvencek közé tartozott a Zorro – nevezetesen az 1975-ös változat, amelyben a fekete álarcot viselő hőst Alain Delon alakította, vagy Winnetou, akit Pierre Brice játszott a németországi, hatvanas évekbeli filmek egész sorozatában. De eljutott Romániába a Cobra (1986) is, amelynek rendőr főhősét Sylvester Stallone alakította, vagy a francia forradalom idején játszódó, az ötvenes években forgatott Scaramouche is, amelynek főszereplője a magát bohócnak álcázó fiatal nemes (Stewart Granger).
Emellett népszerűek voltak a távol-keleti: vietnámi, koreai vagy hong-kongi filmek is, és sokan emlékeznek egyes szovjetúniós produkciókra, például az 1960-ban forgatott Polosatyy reys (Csíkos utazás) című filmre. Ebben egy hajón szállított cirkuszi társulat állatai kiszabadulnak, és átveszik az uralmat a hajó fölött. És persze vetítették a Saint Tropez-i csendőrről szóló, a hatvanas években forgatott, világhírű történetek sorozatát is, Louis de Funés főszereplésével. Az ötvenes-hatvanas években készült filmek gyakran akár
egy-két évtizedes késéssel jutottak el Romániába.
A hetvenes évek második felétől egyre kevesebb pénzt szántak a mozikra: a fővárosban legalábbis alig vetítettek új, külföldi filmeket. A kommentekből, blogokból azonban az derül ki, a vidéki mozikban az Alien-sorozattól a John Wayne-westerneken át a Belmondo, Clint Eastwood, Sidney Poitier, Depardieu-filmekig nagyon sok mindent vetítettek. Azonban ha éppen nem érkezett új néznivaló, a mozik elővették a pár évvel korábbi filmeket, a közönség pedig jobb híján sokadszor is végignézte a kedvenceit.
ROMÁNIAI PREMIEREK 1989-BEN
És persze vetítették a mozik a helyben készült filmeket is: csak '89-ben több, mint húsz filmet forgattak az országban – ezek közül válogattunk.
Un bulgăre de humă (Egy agyaggöröngy)
r.: Nicolae Mărgineanu, főszereplők: Dorel Vişan, Adrian Pintea
A film Ion Creangă író történetét meséli el, aki kezdetben úgy vélte, meséi nem képviselnek értéket, és ennek ellenkezőjéről nem más, mint Mihai Eminescu költő győzte meg. A rendező a premier előtt azt nyilatkozta: megpróbálta közelebb hozni a nézőkhöz a két híres irodalmárt, és abban reménykedik, közönsége megbocsájtja neki, hogy a színészek nem hasonlítanak Creangára vagy Eminescura.
Mircea
r.: Sergiu Nicolaescu, főszereplők: Sergiu Nicolaescu, Adrian Pintea, Şerban Ionescu
A 14. században csupán a Mircea cel Bătrân (Öreg Mircea) uralkodó által irányított Havasalföld áll a világuralomra törekvő török birodalom útjában. Nicolaescu grandiózus csatajelenetekkel teli filmjében megjelenik a későbbi Vlad Ţepeş is, Mircea kedvenc unokájaként. A filmet ráadásul éppen 1989 december 21-én mutatták be.
Rochia albă de dantelă (Fehér csipkeruha)
r.: Dan Piţa, főszereplők: Alexandru Repan, Claudiu Bleonţ, Andrei Finti, Diana Gheorghian, Manuela Hărăbor, Ilinca Goia
Három férfi küzd egy nő szerelméért: egy orvos, egy futballista és egy szobrász próbálják megnyerni egy divattervezőnő szívét. A nő ugyan halálos beteg, de ez nem akadályozza meg abban, hogy látástól vakulásig dolgozzon egy konfekciógyárban. A főszereplő végül a legszerényebb kérőjével, a futballistával alapít családot – a történetnek azonban nem lehet boldog vége.
Maria şi Mirabela în Tranzistoria (Maria és Mirabela Tranzisztóriában)
r.: Ion Popescu-Gopo, főszereplők: Ion Dichiseanu, Stela Popescu, Mihai Bisericanu, Jorj Voicu, Elena Zaiţeva
A két lánytestvérről szóló történet második részében Gopo (az első részhez hasonlóan) hús-vér színészek játékát kombinálta az animációval. Maria és Mirabela ezúttal a televízió belsejében kalandoznak, ahol barátaikat, egy pillangót és egy szentjánosbogarat “faraziták” támadják meg.
Momentul adevarului (Az igazság pillanata)
r.: Andrei Blaier, főszereplők: Gheorghe Dinică, Mircea Albulescu, Theodor Danetti, Eusebiu Ştefănescu, Ilinca Goia, Alexandru Repan
A film csupán néhány hónappal a forradalom előtt készült el, és mivel finom utalásokat tartalmazott a kommunista rendszerre, egy hétnyi vetítés után cenzúrázták. A történet az 1918-as országegyesítés idején játszódik, ám középpontjában egy szomorú szerelem áll. A főszereplő Iuliu Maniu parasztpárti politikus, aki azonban a filmben Ernest Severus álnéven jelenik meg – a név a Szfinxnek is becézett politikus hírhedt szigorúságára utal.
Fără lumini de poziţie (Irányjelzők nélkül)
r.: Mihnea Columbeanu, főszereplők: Natașa Raab-Guțul, Valentin Uritescu, Laurențiu Lazăr
Két kutató, Mona Petrovan és Radu Zilişteanu találkozik egy vonaton, ahol egy szerkezetről vitatkoznak, amely Radu szerint katasztrófát okozhat. Azonban a férfi egy állomáson leszáll üdítőt venni, és lemarad a vonatról – így nem mondhatja el Monának, hogyan javítsa meg a szerkezetet. A két kutató autóstoppal indul egymás keresésére: kétségbeesett kergetőzés következik.
ÉS KÖZBEN KÜLFÖLDÖN...
1989-ben indult útjára több világhírű sorozat – ekkor készült el az első Batman-film, de ebben az évben forgatták a Twin Peaks pilot-ját, azaz nulladik, bevezető részét is. Talán fölösleges említeni, hogy az alábbi filmek közül egyet sem láthatott '89-ben a romániai közönség.
Born on the Fourth of July (Született július negyedikén)
r.: Oliver Stone, főszereplők: Tom Cruise, Kyra Sedgwick, Willem Dafoe
Ron Kovic amerikai haditengerész hazafiasságból akar a vietnámi háborúban harcolni, de tolószékben tér haza – ott pedig csupán a depresszió, a drogok és az alkohol várnak rá. Stone a vietnámi háború következményeit boncolgatta a valós történeten alapuló filmmel, amely végül heppienddel végződik: Ron a háború elleni harcban megtalálja életcélját.
When Harry Met Sally (Harry és Sally)
r.: Rob Reiner, főszereplők: Billy Cristal, Meg Ryan, Bruno Kirby, Carrie Fisher
A két főszereplő először frissen végzett egyetemistaként találkozik: együtt utaznak, közben úgy döntenek, nem bírják egymást. Majd néhány évvel később újra összefutnak egy repülőgépen, amikor Harry már házas. Újra eltelik néhány év, Harry már elvált, és ezúttal egy könyvesboltban találkozik Sallyvel – közben pedig végigvitatkozzák az egész filmet arról, hogy létezik-e barátság férfi és nő között.
The Cook, the Thief, His Wife and Her Lover (A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője)
r.: Peter Greenaway, főszereplők: Richard Bohringer, Tim Roth, Alan Howard, Helen Mirren, Michael Gambon
Egy erőszakos gengszter felesége beleszeret a férje vendéglőjében rendszeresen megforduló egyik kliensbe, egy könyvtárosba. Viszonyuk azonban életveszélyes mindkettejükre nézve – ha Georgina férje rájön, hogy felesége megcsalja, semmitől nem riad vissza. "...tudatosan akartam vizsgálni a szex, az evés, a kapzsiság és az erőszak közötti kapcsolatot a fogyasztói társadalom összefüggésében. A film minden metaforája azt mondja el, hogy a szánkba vesszük a dolgokat. Mindent a szánkba tömünk..." - mondta Greenaway egyik leghíresebb filmjéről.
Batman
r.: Tim Burton, főszereplők: Michael Keaton, Pat Hingle, Kim Basinger, Jack Nicholson, Robert Wuhl
Először láthatja a közönség Gotham sötét és korrupt városát a mozivásznon: az alvilágot Joker irányítja, akivel csupán a titokzatos denevérember mer szembeszállni. Közben Vicky Vale, a díjnyertes újságírónő azt firtatja, ki rejtőzik a denevér álarca mögött. Az első Batman-filmnek hihetetlen sikere volt, 411 millió dollárt kaszált, és egyedül a harmadik Indiana Jones-történet előzte meg bevétel tekintetében.
Dom Za Vesanje (Cigányok ideje)
r.: Emir Kusturica, főszereplők: Davor Dujmovic, Ljubica Adzovic, Sinolicka Trpkova, Bora Todorovic, Hunsija Hasimovic
A szerb rendező első “cigányos” filmje valóság és álom határvonalán mozog: szereplői saját törvényeik szerint élnek balkáni-vadregényes világukban. Főhőse, Perhan, mozgássérült húgát szeretné megműttetni, ám ehelyett Ahmed, a maffiavezér hálójába kerül, aki azt ígéri neki: Olaszországban pénzt kereshet a műtétre. Mire azonban hazaér, szerelme mástól terhes, húga pedig koldulni kényszerül Rómában.
The Little Mermaid (A kis hableány)
r.: John Musker, Ron Clements, animáció
Az egyik leghíresebb egész estés Disney-rajzfilm, az Andersen-mese adaptációja is 1989-ben készült. A stúdió azonban nem kockáztatta meg az eredeti mese tragikus végkifejletét, hanem Arielt gondosan összeházasították a herceggel a történet végére. Emiatt persze sokan azzal vádolták a Disneyt, kiherélte a mesét – pedig a rajzfilmváltozat önálló sztoriként is megáll a lábán.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
