2026. május 2. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A Lost végleg eltűnik a képernyőről

F. N. 2010. május 21. 15:19, utolsó frissítés: 2010. május 22. 10:20

Vasárnap este véget ér az utóbbi évek legtöbb szuperlatívuszával illetett sorozata – a rajongók már szervezik a tévénéző szeánszokat.


A minap beütöttem a Twitter keresőjébe a #Lost hashtaget, és alig húsz másodperc után több mint 100, a keresés időpontja után született csiripelést jelzett az oldal. Itt valami történik – és jó néhány ember számára ez legalább akkora esemény, mint egy szilveszter, vagy egy focivébé-döntő. Vasárnap este (nemhivatalos nézőközönségnek hétfőn hajnalban) véget ér az utóbbi évek legtöbb szuperlatívuszával illetett sorozata – a rajongók már megszervezték a közös tévénéző szeánszokat.


A vég persze nem akármilyen: az ABC tévéadó két órás összefoglalóval kezd, utána a két és fél órás, The End című utolsó rész következik, végül Jimmy Kimmel talkshowjában beszélik ki a történteket. A sorozat készítői nem tettek közzé semmiféle teasert vagy trailert az utolsó részből, és azt is jó előre bejelentették: a finálé után egy hónapos nyaralásra utaznak, és egyetlen további kérdésre sem válaszolnak a sorozattal kapcsolatosan.

Nem csoda, hogy az összes újságíró, aki megtehette, az összes lehetséges kérdést megpróbálta feltenni Damon Lindelof és Carlton Cuse forgatókönyvíróknak, még mielőtt örökre elhallgatnának. A legjobbakból szemelgettünk.


K.: A sorozatban folyamatosan szerepeltek könyvek, egyeseket a szereplők olvastak, mások a díszlet része voltak. Mi volt a szerepük: a cselekményre utaltak, a tömegszórakoztatás és az intellektuális kíváncsiság összefonódására, vagy játékos figyelemelterelőnek szánták őket? Manapság nem fut össze az ember túl gyakran Hessével főműsoridőben.

V. Carlton Cuse: Olyan könyveket raktunk be a sorozatba, amik megihlettek minket. A fő cél az volt, hogy megmutassuk, mi volt ránk hatással mesélőként.

K.: Ha Jacob dolga megvédeni a szigetet az emberektől, akik el akarják lopni a mágikus fénylő barlangi izét, nem csinálja valami jól. Nem lenne egyszerűbb, ha


simán csak nem vinne több embert a szigetre? Vagy unja magát?

V. Damon Lindelof: Szerintem Jacob jól végzi a dolgát. Elvégre sikerült jó ideig megőriznie a mágikus fénylő barlangi izét, mielőtt a dolgok bedurvultak volna... az életét adta érte! Egyszerűbb volna-e, ha nem vinne több embert a szigetre? Persze. De akkor a mi szereplőink sosem zuhantak volna le... és ki akar filmet nézni egy integető csávóról?

K.: Melyik részre a legbüszkébbek, és miért? Melyik részt (kivéve feltehetőleg az Exposé-t) kedvelik a legkevésbé, és miért?

V. Cuse: A kedvenc részem a The Constant. Annyit dolgoztunk azon az epizódon. Általában egy-két hétre van szükségünk egy rész kitalálásához és a részletek kiötöléséhez. Ahhoz a részhez öt hétre volt szükség. Nem csak a tudat utazásának minden részletét kellett kitalálnunk, de azt is, hogyan építsük ezt bele egy személyes, érzelmes sztoriba – ezúttal Desmond Penny iránt érzett szerelméről volt szó. A sci-fi elemeket menőnek találtuk, de az epizód érzelmi és lényegi gócpontja a telefonbeszélgetés volt Penny és Desmond között.


A legkevésbé a Stranger in a Strange Land-et szerettem. A harmadik évad kilencedik epizódja. Nem tudtuk még a sorozat befejező részének időpontját, és tartogattuk a mitologikus elemeket. Így a rész legnagyobb kérdése az volt, honnan származnak Jack tetoválásai? És sárkányt röptet Bai Linggel. Ez nem volt valami ütős.

K.: Tetszik, ahogy több vallásból építették fel a sziget jelenségeinek magyarázatát, a kereszténységtől a buddhizmusig, az egyiptomi vallásig vagy épp az ateizmusig. Ez szándékos volt? És ha igen, miért?

V. Lindelof: Nagyon is! A vallásról nagyon sokat beszélünk, és a válaszok megtalálása utáni vágyunk az egyik dolog, ami belekerült a történetbe. Az általad említett vallások mellett a Lost számos motívuma származik az iszlámból és a judaizmusból is...


reméljük, hogy mindenkihez tudtunk szólni.

Ugyanakkor mindent megtettünk azért, hogy ne „prédikáljunk”, és hogy a szereplők vitázzanak arról, van-e célja és értelme annak, amit csinálnak a szigeten.

K.: Miért Jack? Miért Jack lett a sorozat hőse? A közvéleménnyel ellentétben, szerintem Jack a butaság és a rossz vezetés iskolapéldája.

V. Lindelof: Továbbítottuk a véleményedet Jacknek. Ahogy meghallotta a „rossz vezetés” szavakat, könnyekben tört ki, és megkérdőjelezte saját teljesítményét. Reméljük, össze tudja szedni magát a fináléra!

K.: Az elmúlt évek alatt sokat beszéltetek arról, hogy a sorozat inkább a szereplőkről, mint a titkokról szól. Mégis, számos néző mondta, hogy ő éppen a rejtélyek miatt nézi a filmet. Hogyan birkóztok meg azzal, amikor a közönség elvárásai nem egyeznek meg a ti elképzeléseitekkel?


V. Lindelof: Könnyű az embereknek megmondani, miről ne szóljon a film – de nehéz megmondani, miről szóljon. Forgatókönyvírókként azt kell kitalálnunk, mi legyen, nem azt, hogy mi ne legyen. Válaszokat szerettél volna, amiket nem kaptál meg? Nem azért van, mert mi annyira lazák vagyunk, hanem mert nem fért bele a sorozatról alkotott elképzelésünkbe. Tudjuk, hogy életünk végéig kérdezni fognak minket a Lost végéről, és hogy fogunk kapni hideget és meleget – de ez rendben van, amíg mi elégedettek vagyunk azzal, amit csináltunk.

K.: Az utolsó évadban számos új szereplő és új rejtély bukkant fel – volt, aki azt mondta: oké, nem muszáj válaszolnotok minden régi rejtélyre, ha nem akartok, de nem fair, hogy ennyi új kérdést dobtok be ennyire közel a végéhez. Erre mit válaszolnátok?

V. Cuse: Mesélőkként nem közelíthetünk másképp a történethez, mint ahogy azt megtesszük, nem válaszolhatunk minden kérdésre anélkül, hogy didaktikusnak tűnnénk. Megpróbáltunk középutat találni aközött, amiről a nézők azt hiszik, hogy tetszene nekik, és aközött, ami valóban lekötné őket –


ehhez szükség van új rejtélyekre.

K.: Mintha a mellékes univerzum, ahol Jack nem ment keresztül mindenen, ami a szigeten történt vele, Locke meg másképp viselkedik, épp az előbbi szavaidat illusztrálná. Ez is szándékos?

V. Lindelof: Minden szándékos. Ha „hívő” vagy, erre azt mondod, minden így volt kitalálva. Ha nem, azt mondod, útközben találják ki a sztorit. Mi ebből csak vesztesként kerülhetünk ki, ha azt mondjuk, hogy minden szándékos. Remélem, másképp beszél majd erről mindenki, ha látták a végét.

K.: Ez a „ha van sapkája, azért, ha nincs, azért” érzés többször előfordul a válaszaitokban. Éreztek felelősséget a sorozat végével kapcsolatban – gondolkodtok azon, hogy ha valakinek nem tetszik a vége, azt mondja majd, mind a hat évad elvesztegetett idő volt számára?


V. Lindelof: Emberek, akik nagyon szerettek valakit, de nagyon csúnya körülmények között váltak el tőle, azt mondják, soha nem fogok többé szeretni. Minden ember reakciója különböző. Tudjuk, hogy azzal, hogy befejezzük a sorozatot, kitesszük magunkat a vélemények áradatának. De reméljük, hogy egy-két év múlva az emberek nem a fináléról, hanem az egész sorozatról fognak beszélni.

K.: Számíthatnak méltó jutalmukra azok, akik éveken át hűségesen nézték a Lost-ot – illetve a sorozat szereplői? Locke összezavarodva, válaszok nélkül halt meg.

V. Lindelof: Kiváló kérdés. Nagyon, NAGYON jó kérdés.

Az összeállítás a New York Times Arts Beat című blogja, és a Hitfix cikkei alapján készült.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS