Shanghai Expo: mire kíváncsiak a kínaiak?
B. P. E. 2010. június 02. 12:48, utolsó frissítés: 12:48Meghosszabbított nyitvatartási idővel üzemel az egy hónapja nyílt világkiállítás, hogy bírja a közel 80 millió látogató ostromát. A legérdekesebb pavilonokat vettük sorra.
Napi félmillióra ugrott a hétvégén a sanghaji világkiállítás látogatóinak száma, ami a május elsejei nyitás óta rekordnak számít; szükség volt extra biztonsági intézkedésekre és voltak pavilonok, amelyek este 11 óráig meghosszabbították a nyitva tartásukat.
Az egy hónapja megnyílt Shanghai Expo a történelem eddigi legnagyobb világkiállítása.
Hogy miért a legnagyobb?
Mert kétszer akkora a területe, mint Monaco. Mert többe került, mint a pekingi olimpia. Mert 100 km-nyi metróvonal épült a látogatók kiszolgálására. Mert 200 ország és nemzetközi szervezet állít ki. És még sorolhatnánk.
De amitől az Expo igazán izgi, azok természetesen a pavilonok. A világkiállításoknak mindig is az volt a lényege, hogy a szervező országok nagyságát, gazódasági erejét bizonyítsák, és a résztvevő országok nyilvánvalóan ehhez a grandiózussághoz kívánnak felnőni. Vagyis: nem olcsó mulatság ez. Olyan épületek, amelyeket bárhol máshol percekig tátott szájjal bámulnának a járókelők, itt csak egy érdektelen pillantásra érdemesülnek, hiszen ott áll mellettük egy még nagyobb, még látványosabb, még mégebb műremek.
Idén valószínűleg a brit pavilon központi eleme, a Seed Cathedral váltotta ki a legtöbb csodálatot. A jórészt magánpénzekből épített, Thomas Heatherwick által megtervezett épület leginkább egy óriás sündisznóhoz hasonlít, amely kicsit mindig mozgásban van - köszönhetően a hatvanezer rugalmas üvegszálas rúdnak, amely kilóg belőle, és közvetíti a fényt.
Spanyolország rattanból készült, pikkelyes meztelen csigára emlékeztető formájú pavilonja és a benne lévő óriásbébi szintén sok elismerést kapott.
Szaúd-Arábia pavilonjánál három órát kell sorban állni, de megéri: itt látható a világ legnagyobb, 1600 négyzetméteres háromdimenziós képernyője. Csak ez a szerkezet 150 millió dollárba került, és állítólag a szaúdi pavilon költségvetésének nem szabtak felső határt.
Míg egyes országok azzal vannak elfoglalva, hogy méltassák saját jelenlétüket, másokban inkább a kritika erősödött fel. Így például Magyarországon. És nem annyira a mozgó, zenélő és világító aljú facölöpökből épített pavilon, hanem annak tartalma kapcsán. A magyar pavilon egyetlen csalogató eleme ugyanis a Gömböc. Az viszont minden méretben és színben. Hogy mi ezzel a probléma? Hát az, hogy a Gömböc egy nagyon elvont tárgy, amelynek lényegét akkor sem értené meg a látogatók többsége, ha féléves kurzust tartanának róla az egyetemen.
De a pavilon maga - Lévai Tamás tervezése - legalább nem banális. Van benne elképzelés, koncepció, de nem szájbarágós.
Románia pavilonja nincs ennyire "szerencsés" helyzetben. Maga a konstrukció annyira esetlen, hogy szinte már mindegy is, mi történik odabenn. A tervezőnek az adott témáról, a zöld városról egy zöld alma jutott eszébe, és tovább nem is gondolkodott: megtervezte a zöldalmát, amit aztán ki is viteleztek, ráadásul úgy, hogy még ki is vágtak egy darabot belőle.
Néhány pavilon, ami elnyerte a tetszésünket:
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
