A Bookart standja volt a kedvencünk

Két okunk is van arra, hogy szerettük a Bookart könyvstandját. Az egyik, hogy a Bookarthoz be lehetett ülni, tudniillik a stand megpróbált valamiféle kávéházhangulatot teremteni. Ez persze nem jött össze egészen tökéletesen, lehetett volna mondjuk kávé is... Így vagy úgy, az alapötlet biztosan kedvezett a dedikálásoknak.

Nagyon beülős volt még a Gutenberg Kiadó standja is, pont olyan, amitől a gyerekek és a szülők elidőznek itt is egy kicsit.


A másik ok, amiért bejött a Bookart: nem okvetlenül eladni jelent meg, hanem inkább azért, hogy építsék a szerzőiket, és rajtuk keresztül önmagukat. Nagyon más volt ez a stand, mint a többi. Kint voltak az írók képei, szignói, egy televízióban pedig folyamatosan interjúk mentek a kiadó szerzőivel. Mi azt a részt kaptuk el, amikor Láng Zsolt erotikus olvasmányairól mesél, Sebestyén Rita pedig kacag valamin.

Úgy tűnik, a Bookart egyféle mércét próbál állítani, a három szépkönyv-díjból kettőt kaptak meg (Hajdú Farkas-Zoltán A dolgok rendje, illetve László Noémi Labdarózsa című kötetéért), és ezt fejezte ki az idei standjuk is. Azért a legszebb könyvek mezőnyébe mi egy pár Koinónia-kiadványt is besoroltunk volna.