Ki mikor uralkodott?
szerk. 2003. május 19. 16:30, utolsó frissítés: 16:30Az egyiptomiak 4000 éve élték meg úgynevezett #b#Elsõ átmeneti#/b# korszakukat. Persze, ezt csak utólag nevezték el így a történészek -- mintha nem minden kor lenne az. Ez a könyv akár magának az átmenetiségnek lehetne egyféle hûvös szimbóluma.
Klaus-Jürgen Matz egy olyan történelmi kézikönyvet állított össze, amely, -- mint a kézikönyvek esetében lenni szokott --, hónapokig, vagy akár évekig háborítatlanul állhat a polcon, de amikor szükség van rá, nagyon hálásak lehetünk magunknak, hogy annak idején beszereztük. A négyszáz oldalas kötet egy átláthatóan felépített adattár arról, hogy hol, mikor, ki uralkodott. A több tisztséget is viselõ személyek, illetve az államok területek és dinasztiák külön mutatókban is szerepelnek. A történelmi és mai államok két különálló részben vannak taglalva, és a magyar kiadás kiegészült egy külön Magyarországról (ebben Erdélyrõl is) szóló fejezettel. Itt az uralkodók, államfõk és kormányfõk feltüntetése mellett helyet kapnak a középkori és újkori magyar állam legfõbb közjogi méltóságai és az erdélyi fejedelmek is.
Nem érdektelen azokból a szakmai problémákból is szemlézni, amelyekkel Matz a több mint 340 birodalom, ország vagy államalakulat elsõ embereinek tábláinak összeállításakor szembesült. Villantsunk fel párat:
Például a történelmi államok közül, nyílván csak azok kerülhettek be a kötetbe, amelyek uralkodóiról írásos feljegyzések maradtak ránk (például az õsi indus vagy a maja kultúráról nincs adatsor). A szerzõ írja: San Marino kivételével (bonyolult államjogi helyzete miatt), a kötetben valamennyi 2000.december 31-én létezõ állam megtalálható. A Független Államok Közösségének tagjai, bár szuverén államokról van szó, az Oroszország/Szovjetúnió fõcímmel tüntettük föl, mert fennáll annak a lehetõsége, hogy ezen az óriási területen, Oroszország vezetésével egy új, föderatív államalakulat jöjjön létre. A három balti állam ezzel szemben egyértelmûen kivált, ezért önállóan szerepelnek Európa független államai között.
Problémát okozott továbbá a kötet összeállítása során az egyes országok állami fejlõdésének kontinuitása vagy diszkontinuitása. E tény eldöntésekor nem az uralkodók genealógiai elképzeléseit s nem a nemzeti azonosságtudat erõsítését szolgáló mind régebbre visszanyúló legendákat vettük figyelembe, hanem történelmileg igazolható szempontokat (népesség-összetétel, társadalom, kultúra, vallás, stb.) Mert hiába keresi a modern Bulgária teljesen magátol értetõdõen a korai és kései középkor államalakulataiban a gyökereit, az állami lét folyamatossága ötszáz évre megszakadt (nézzük csak meg az utolsó bolgár királyok nevét!). Vagy, hogy egy másik példát vegyünk, a mai Mexikó közösséget vállalt a területén létezõ õsi indián kultúrákkal (az utolsó azték uralkodónak emlékmûvet is emeltek), ám a több száz éves spanyol uralom (ahogy a törököké Bulgáriában) gyökeresen átalakította e terület népesség-összetételét, társadalmát és mélyreható változásokat idézett elõ az itteni kultúrában, ezért nem mondható ki az állami lét folyamatossága.
Nem beszélhetünk évezredeken át fennálló kontinuitásról Egyiptom, Irak, Izrael, Marokkó, Kambodzsa és Peru esetében sem, bár a felsorolt államok területén az ókorban vagy a középkorban fejlett kultúrák léteztek és azon túl, hogy e kultúrák nagy uralkodói közül néhányat ma szinte nemzeti hõsként tisztelnek, más módon is igyekeznek kinyilvánítani kötõdésüket "dicsõ múltjukhoz". Iránban például 1971 októberében ünnepelték a Perzsa Birodalom 2500. évfordulóját. Nem vonható viszont kétségbe, hogy a 125 évig tartó orosz-német-osztrák fennhatóság sem rombolta le a lengyelek nemzeti identitástudatát, ezért Lengyelországnál az állami lét a Piastoktól máig folyamatosnak tekinthetõ -- írja Klaus-Jürgen Matz.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt