Az öt legtutibb dolog Gyergyószentmiklóson

összeállította: Sólyom István 2011. december 21. 15:33, utolsó frissítés: 2011. december 22. 09:28

Az örmény templom és kertje, a Salamon Ernő Gimnázium és a Szent-Anna kápolnától nyíló lenyűgöző panoráma is felkerült a listánkra, de rajta van az időtakarékosság és "a gyergyói ember lelke" is.

Sorozatunkkal azt szeretnénk kideríteni, mi az a néhány dolog, ami miatt az erdélyi városok lakói úgy érzik, érdemes éppen ott élniük? Korábban már kutakodtunk Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is. Most újra erre a kérdésre keressük a választ Gyergyószentmiklóson.

>>Gyergyószentmiklós adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankban >>

ERDÉLYI VÁROSTOP

» Az öt legtutibb dolog Nagyváradon

» Az öt legtutibb dolog Székelyudvarhelyen

» Az öt legtutibb dolog Kézdivásárhelyen

» Az öt legtutibb dolog Sepsiszentgyörgyön

» Az öt legtutibb dolog Gyergyószentmiklóson

további közviták »

Biztosra vettük, hogy válaszadóink a kisvárost körülölelő vadregényes környezetet, a Figura Stúdió Színházat és a műjégpályát is megemlítik, ám az is kiderült, hogy a sokszor veszekedős, modortalan gyergyói ember lelke olyan, mint a szikla, zord, mégis szép, és összességében nagyon szeretetre méltó.

5. A műjégpálya

A Gyergyói-medencében minden fiúgyermek hokibottal a kezében születik a világra, csak vannak, akik leteszik, vagy átadják a lányoknak. Kétségkívül jó kezekben van a hölgyeknél is az ütő, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kisváros női jégkorongcsapata 2003-ban országos bajnoki címet nyert. A férfi csapat, a Progym, a 2001-2002-es idényben érte el eddigi legnagyobb sikerét, a második helyet szerezte meg a bajnokságban. Gyergyószentmiklóson 1882-ben alakult meg a Korcsolya Egylet, a hokiőrület azóta is tart. A csapat mérkőzéseinek szentélye az 1977-1982 között épített, fedett műjégpálya, amelyet 1982. január 22-én adtak át.

Az épület különlegessége, hogy Kelet-Európában egyedülálló, különleges hajlított fa tetőszerkezettel rendelkezik. A fáma szerint a létesítmény avatása után a bukaresti műszaki egyetem tanárai Gyergyószentmiklósra hozták a tanítványaikat szakmai gyakorlatra, hogy a műjégpálya tetőszerkezeténél alkalmazott építészeti megoldásokat tanulmányozzák. A korszerűsítés hiánya miatt a létesítményt több ízben is a bezárás veszélye fenyegette, és fenyegeti ma is, hisz a csarnok a csatornázástól a hűtésrendszeren át a palánkig és a tetőzetig teljes felújításra szorulna. Ahogy Gyergyóban mondják, a pályát már csak az imádság tartja egyben.

4. A Salamon Ernő Gimnázium

Ami Csíkszéknek a Marci, Udvarhelyszéknek a Tamási, az Gyergyószéknek a Sali. Ezek közül a Salamon Ernő Gimnázium tekint vissza a legrövidebb múltra, de fennállása óta derekasan helyt állt a két naggyal folytatott vetélkedésében. Minden térségbeli diáknak presztízst jelent, ha sikerül felvételt nyernie az iskolába, amelynek épülete monumentalitása egységet és egyszerűséget sugall, építészetileg Gyergyószentmiklós legjelentősebb világi építménye.

Az épület terveit Orth Ambrus és Somló Emil budapesti építészek készítette el, az építés jogát a Steiner József és társa cég nyerte el. A létesítményt 1915 elején adták át rendeltetésének. Idén szeptemberben ünnepélyes keretek közt leplezték le a gimnázium főtengelyén nagyméretű tükörben babérkoszorúba foglalt magyar címert tartó két angyal-alakot, amelyet a trianoni döntés után távolítottak el az iskola oromzatáról.

3. A Tarisznyás Márton Múzeum

A Tarisznyás Márton Múzeum és a kertje sok kiváló rendezvény, kiállítás és buli színhelye. Az egykori örmény kereskedőház épületében már 1902-ben elkezdődött a múzeum szervezése, ahol több száz leltári tárgy gyűlt össze az évtizedek folyamán, ám az anyag 1944-ben, a háborús körülmények között megsemmisült. A húszadik század elején az összegyűlt muzeális tárgyak egy része a helyi örménység adományaiból került ki. Az újrakezdés 1950-51-re tehető, Tarisznyás Márton és Karácsony János kezdeményezésére. Tarisznyást a Marosvásárhelyen megkezdett muzeológusi tevékenysége után megbízzák a gyergyószentmiklósi múzeum megszervezésével.

Halála után a nyolcvanas években az állami propaganda szócsövévé vált az intézmény, a rendszerváltás után pedig felveszi egykori igazgatójának nevét. Az állandó kiállítás mellett a múzeum 2011-ben többek közt a Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában című régészeti vendégkiállításnak, a IX. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciának, a Fekete leves - A kávéfőzés története kiállításnak, Vargha Mihály: Bálványok kiállításának adott otthont.

2. Az örmény templom és templomkert

Az örmények 1688-ban telepednek le Gyergyószentmiklóson. Barokk stílusú templomukat 1733. augusztus 24-én báró Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel. Belső berendezése, díszítése a 18. század első felének hangulatát tükrözi.

Legnagyobb jellegzetességei a mennyezetig érő főoltár és a szószék, amelynek tetején Szent Mihály főangyal sarka nem a sárkányt, hanem magát a sátánt tapossa. Ez az egyetlen ilyen ábrázolás Erdélyben. A templomot Budapesten készített színes ablaküvegek díszítik. A kapubástyákkal ellátott templomkert 1748-ból való. A gyergyószentmiklósi örmény közösség mára asszimilálódott, azonban kulturális, szellemi hagyatékuk örökre rányomta bélyegét a város arculatára.

1. A Figura Stúdió Színház

A Figura az erdélyi magyar színházak nem-hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan kísérleti színházi programmal tevékenykedik. 1984 és 1990 között kísérleti csoportként működött, Bocsárdi László vezetésével. 1990. szeptember 1-től kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Irányvonalát a mozgás és táncszínházi produkciók, az abszurd játékok és az ősbemutatók testesítik meg.

Kétévente pedig a Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak ad otthont a színház, amely Erdély legnagyobb múlttal rendelkező multikulturális színházi fesztiválja, hiszen Románia valamennyi kisebbségi nemzetiségének színházát vendégül látja. Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a kollokviumot.

FUTOTTAK MÉG:

A zöld övezetek közelsége, a települést övező környezet (a Csíky-kert, a Gyilkos-tó, a Békási-szoros, a Kovács Péter-hágó, a Vit-havas). Lenyűgöző a kilátás a Szent-Anna kápolnától, amikor köd ereszkedik Gyergyóra, tíz perc alatt a város bármelyik pontjáról el lehet jutni a természetbe. Időtakarékos hely, nagyon hamar el lehet érni munkába, találkozókra, eseményekre. A gyergyói ember, aki sokszor veszekedős és modortalan, a lelke olyan mint a szikla, zord és mégis szép. Segítőkész, olykor irigy, ám összességében nagyon szeretnivaló. Az új generáció gondolkodásmódja, a fiatalok aktív szerepvállalása a közösség életében.

A Főtér, amiről kevés igazán jó fotó van, pedig Székelyföld egyik legszebb főtere, csak a fákkal és a forgalommal kellene valamit kezdeni. A római katolikus templom és a sikátor, amely a béke szigete gyalogosoknak, vagy bicikliseknek. A zsinagóga, amely egyetlen, máig is álló izraelita imaház Székelyföldön A felszegi városrész, ahol részben megállt az idő, és lóháton közlekedő emberekkel is találkozni lehet. Nagyon sok és sokféle esemény van egy évben, tavaly október óta 524 eseményt töltöttek fel a városból és közvetlen környékéről a gyergyoturizmus.ro eseménynaptárába. Fejlődik a helyi gazdaság, egyre több és egyre jobb minőségű helyi terméket lehet kapni. Nagyon jó a szociális hálója, több mint 25 szociális szolgáltatás működik. Továbbá említésre került még a YourLivingRoom underground klub, a Nosztalgia Kávéház, a Pro Art Galéria és a Caritas.

Válaszoltak: Horváth Gábor, Demsa Róbert M., Dezső Helga, Madaras Szilárd, Dániel Botond, Ambrus Rita, Magyari Levente

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!