II. Székelyföldi Grafikai Biennále: meglepő módon több volt a kísérleti alkotás
kérdezett: Búzás Anna 2012. május 23. 09:45, utolsó frissítés: 11:09A beérkezett alkotások durván egynegyede származik egyetemistáktól. Ez frissesség szempontjából igazán jó: a diákok sokkal többet kísérleteznek, sokkal több újdonság bukkan fel náluk - véli Siklódi Zsolt, a Nemzetközi Grafikai Szemle kurátora.
A II. Székelyföldi Grafikai Biennáléra összesen 321 művész küldött be 824 alkotást. A héttagú zsűri 184 grafikus 270 alkotását választotta ki, ezeket vándorkiállításon mutatják be az ország több városában és katalógusban is megjelentetik.
A díjazott alkotások ebből a 270-ből kerültek ki, a szemle fődíját Péter Ágnes magyarországi képzőművész vehette át pénteken Sepsiszentgyörgyön, a megyei tanácsok díjait Ioan Horváth Bugnariu, Katarzyna Kalczynska, valamint Branko Nikolov képzőművészek kapták. A beérkezett munkákról és a szemléről Siklódi Zsolttal, a biennále kurátorával beszélgettünk.
Hogyan értékeli a beérkezett munkákat a minőség szempontjából?
- Összehasonlítva a két biennálé anyagát egyértelmű, hogy a 2012-es II. Székelyföldi Grafikai Biennále anyaga sokkal jobb. Ez annak is tulajdonítható, hogy nagyobb volt a szórás, sokkal több országból érkeztek munkák: idén 26 országból kaptunk grafikákat. Ez a 26 egy olyan szám, ami már a nagy biennálék számát súrolja, például a Krakkói Grafikai Biennáléét.
A szemlére jelentkezhettek képzőművészetis egyetemi hallgatók és hivatásos képzőművészek is. Kik voltak többen és a két csoport között mennyire érződik a határ, vagy egyáltalán létezik-e ez a határvonal?
- A hivatásos képzőművészként vagy grafikusként tevékenykedő alkotók képzőművészeti "megfogalmazásai" többnyire az ők saját világukat tükrözik. A diákok és egyetemisták inkább a kísérletező csoportba tartoznak, még próbálgatják a technikákat, a műfajokat - munkáik még nem annyira letisztultak.
Arányaiban véve a beérkezett alkotások durván egynegyede származik egyetemistáktól. Ez frissesség szempontjából igazán jó: a diákok sokkal többet kísérleteznek, sokkal több újdonság bukkan fel náluk. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez exkluzív módon a jó oldal, ugyanolyan fontos a másik oldal is.
A lengyel Katarzyna Kalczynska, aki a Nagy Imre-díjat kapta, jelenleg mesterképzésben vesz részt Krakkóban, és az az érdekes, hogy ő hagyományos grafikában kapott díjat. Alkotása tradicionális technikákkal készült, de a gondolat az teljesen kísérletező. A fődíjas Péter Ágnes munkái viszont printek, ő hivatásos képzőművész.
Melyik kategóriába érkezett több alkotás: a hagyományosba vagy a kísérletibe?
- Idén meglepő módon a kísérleti műfajba érkezett több munka, ezek nagyobb méretű munkák. Két évvel ezelőtt pont fordítva volt: hagyományos kategóriába volt több benevezett alkotás. Ez a változás annak is betudható, hogy viszonylag könnyebb kivitelezni egy számítógépes grafikát, mint egy hagyományos rézkarcot, de ez nem azt jelenti, hogy egyik a másik rovására megy.
Bár nem volt tematika megadva, mégis arra lennék kíváncsi, hogy be lehet-e sorolni az alkotásokat tágabb témakörökbe?
- Érdekes statisztika lenne kihámozni, hogy tematikailag hova sorolhatóak a grafikák, elsősorban a címek alapján lehetne az alkotásokat kategorizálni. De szerintem a tematikai besorolás nem fontos, mert a képzőművészet nyelve nem az irodalom nyelve, nem kell mindent szavakká alakítani. A képzőművészet a vonalak, a foltok, a színek világa - egy teljesen másfajta kommunikációs rendszer.
Körülbelül hány alkotás érkezett külföldről és hányat kaptak belföldről?
- Arányaiban véve külföldről több alkotás érkezett, mint belföldről: a műtárgyak kb. háromnegyede külföldi. Itthonról Székelyföldről, Kolozsvárról, Nagyváradról, Bukarestből és Temesvárról jött be több munka. A díjazottak között is több a külföldi.
A külföldi alkotókhoz hogyan jutott el a szemle híre?
- A Grafikai Biennále interneten és sajtóban is meg volt hirdetve. Van egy belső címlistánk is a Gyergyószárhegyi Kulturális Központnál, és ezek "aurái" is megmutatkoztak úgymond - láncreakciószerűen terjedt a hír. Lengyelországból például rengeteg munka jött be, ugyanis ott van egy barátunk, Bogdan Achimescu képzőművész, aki szétküldte a felhívást az egész országban.
Tervezik-e a kiállítás anyagát külföldön is bemutatni?
- Voltak megkeresések, például Budapestről, de én személy szerint azt gondolom, hogy ha megszervezünk egy grafikai biennálét, az ide kell hogy hozza a nézőt - ez a célja. A Krakkói Biennálét sem viszik el New Yorkba, esetleg egy válogatást, de ez nem az a műfaj, tradicionálisan nem egy vándorkiállítás. Itthon viszont bemutatjuk Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és esetleg Temesváron is a grafikákat.
Van-e olyan elképzelés, hogy az eddigi két biennále anyagát egy online adatbázisba töltsék fel, ahol mindenki számára elérhetővé válhat?
- Ezt már tervbe vettük: legalább a katalógus anyagát, amit kinyomtattunk, szeretnénk pdf formátumban feltölteni a netre, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
