2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Fejest ugrottunk a tokaji fesztiválhangulatba

Rácz Tímea 2012. július 19. 16:01, utolsó frissítés: 2012. július 20. 09:39

A színpadok viszonylag közel vannak egymáshoz, így amikor este - a különlegesen pofátlan Tisza-parti szúnyogokkal együtt - jönnek a fellépők is, ha az ember megfelelően helyezkedik, elektrozenére hörgést, thrashre standupot hallgathat.


Ha az ember úgy dönt, hogy belevág, és Kolozsvárról vonattal közelíti meg Tokajt, nincs nehéz dolga: remek csatlakozásokkal decens hét óra alatt itt lehet lenni. Az állomástól pár perc séta csak (na jó, vánszorgás a hátizsák súlya alatt), és ott is van a fesztiválszezon egyik fontos helyszínén, a Hegy’en, „a másik” fesztiválon – azaz ami nem a Sziget-brand része, hanem a FEZEN-nel és a SZIN-nel közösen a másik vonalat képviselik.





A Hegyalja nem fesztiválváros-hangulatú fesztivál (mondjuk a Félszigethez képest). A színpadok viszonylag közel vannak egymáshoz, és majdnem minden fontos helyszín egy körbenézéssel behatárolható. Ennek hátrányai is vannak: amikor este – a különlegesen pofátlan Tisza-parti szúnyogokkal együtt – jönnek a fellépők is, ha az ember megfelelően helyezkedik, elektrozenére hörgést, thrashre standupot hallgathat. Persze rögtön a színpad előtt nincs baj, nem fedik egymást a hangzások, de ezt kipróbálás nélkül, középről nem előlegeztük volna meg nekik.




galeria_7248.jpg
Gyűlünk. Fotók: Sebők Botond
galeria_7249.jpg
Magyar raszta kalózok
galeria_7250.jpg
Tavasztündér, ilyenkor?!
galeria_7251.jpg
A Civil utcában csocsózni lehet
galeria_7252.jpg
Vagy pingpongozni
galeria_7253.jpg
Őt is lekapcsolták a Mátrixról



Az első napon négykor volt kapunyitás, addig be se engedték a színpadok térségébe a fesztiválozókat, csak a kempingekbe. Ebből kifolyólag az élet egyből indult be olyan négy tízkor, ez kicsit furcsa, főleg, hogy nulladik nap is volt. Utána viszont annyira sűrű a program, hogy ilyenkor örülünk a helyszínek közelségének, csak rohangálunk egyik sátortól a másik színpadig. Itt beesünk egy borkóstolóra, ahol igazi tokaji különlegességgel kínálnak meg, ott éppen karaokét nyomnak (nem is rosszul), amott már hangolnak a fellépők – olyan tömény az egész, hogy nem is kívánunk röviditalt.

Első nap egyetlen igazán nagy bulit láttunk, annak ellenére, hogy nem ezen a koncerten voltak a legtöbben: a Firkin másfél órán keresztül táncoltatta az ír zene rajongóit, pedig olyan, tényleg nagy közönséget megmozgató fellépők voltak előttük, mint a közkívánatra meghívott amerikai Exodus, a csajos-hörgős svéd Arch Enemy vagy Alphaville (akinek a koncertjén természetesen lebegett egy bikicsunájos póló a Big in Japan alatt).





Mindegyik koncert alatt sűrű tömeg gyűlt össze, és nemcsak a külföldi sztárfellépők, hanem a Vad Fruttik, a Magna Cum Laude, az Edda vagy a Road sem az üres térnek énekelt. Mégis azt tapasztaltuk, hogy míg ezeken egy kemény mag tombolt, és sokkal többen csak érdeklődő szemlélőkként álltak körülöttük, a Firkin zenéjére mindenki örömtáncot lejtett.



galeria_7264.jpg
Amerikai thrasht hozott az Exodus
galeria_7265.jpg
galeria_7266.jpg
galeria_7267.jpg
Csajhörgés a svéd Arch Enemytől
galeria_7268.jpg
galeria_7269.jpg
Egy némiképp megöregedett Pataki Attila és az Edda Művek


S hogy milyenek a fesztiválozók? Ugyanolyan vidám, bolondos, sörözős-borozós, üvöltözős vagy éneklős fiatalok, mint bármelyiken. Csak éppen eddig sehol máshol nem láttunk ennyi kerekesbőröndöt, mint itt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS