Térítésmentes összefoglaló a hitről
Soós Róbert 2003. október 03. 14:15, utolsó frissítés: 14:01Miért nem létezik a buddhizmusban az imádság, miért hiábavaló a tétlen hit, hogyan térhet vissza a lélek az Istenhez? – ilyen és hasonló kérdésekre találunk választ Michael Keene Világvallások című könyvében.
Keene könyve nem a hívők számára és nem is hittérítés céljából íródott. Nehéz is lenne egy ilyen célt fölvállalni egy olyan könyvben, amely bemutatja a hat világvallást, továbbá öt másik vallás jellemző tulajdonságait.
A könyv egyik kulcsfontosságú felismerése, hogy bár imámok, rabbik és papok munkálkodnak egy jobb, békésebb világért, ugyanakkor a vallási különbségek gyakran vezetnek helyi és nemzetközi konfliktusokhoz. Ezeknek a konfliktusoknak próbál elébe menni Keene, aki nemcsak könyve oldalain helyezi egymás mellé az egyes vallásokat, hanem a hasonlóságokra, párhuzamokra, kvázi azonos alapokra is rámutat.
Bár a különböző vallások más-más néven nevezik istenüket, és különböző hitelveket vallanak, mégis találunk olyan közös pontokat, amelyeket mindegyik magáénak vall. Az egyik ilyen közös pont a vágytól, illetve a vágyban megnyilvánuló bűntől való szabadulás.
A hinduk
szerint ahhoz, hogy a hívő megszabaduljon minden vágytól, a karmát kell semlegesítenie. A karma az örökös újjászületés oka, az ok és okozat törvénye. A hinduk hite szerint az újszülött magával hozza előző életében felhalmozott karmáját, amely meghatározza az újjászületett lélek minőségét. A hindu vallás legfőbb törekvése, hogy átvigye az emberi lelket a "túlsó partra", más szavakkal rávezesse a hívőt azokra az utakra, amelyeken megszabadulhat az újjászületéstől.
A buddhisták
hitvilága is az örökös újjászületés köré épül. A buddhisták szerint a vágyak hozzákötöznek a születés és halál kerekéhez, ezért az ember megszámlálhatatlanul sokszor születhet újjá a lét különböző szintjein. De hisznek benne, hogy meg lehet szabadulni a folytonos újjászületésektől, s el lehet érni a nirvánát.
A születés és a halál körforgása azt jelenti, hogy a létezésben semmi sem állandó, hanem örökös változásban van. Ez a mulandóság. Ha az emberek az állandóságért küzdenek, az eredmény szenvedés lesz, mivel minden, ami emberi folyamatosan változik, minden élményt átitat a szenvedés, és nincs olyan én, amely állandó maradna.
Ebből a szempontból a hinduizmus eltér a buddhizmustól. Az előbbi azt tanítja, hogy van egy állandó lélek, az átman, amely túléli a halált és az újjászületést. Ezzel szemben Buddha azt tanította, hogy a lélek csak az élmények összessége, amely elpárolog a halál pillanatában.
A judaizmus
számára a szabadulásvágy két kulcskifejezésben fogalmazódik meg. Az egyik az exodus (vándorlás), a másik a pészah (elkerülés), mindkettő az Egyiptomból való kivándorláshoz kapcsolódik. Az exodus az izraeliták negyvenévi pusztai bolyongását jelenti, amely nyomán megérkeztek az Ígéret földjére. E vándorlás során adta át a Sínai hegyen az Úr a Tízparancsolatot Mózesnek.
A pészah arra utal, hogy a tízedik döntő csapásnál, amely végre rábírta az egyiptomiakat arra, hogy engedjék el rabszolgáikat, a halál angyala elkerülte a héberek házait. Bár a judaizmusban nincs jelen az örök körben-forgás gondolta, a szabadulásvágy náluk sem marad meg pusztán a történelmi események szintjén, mind az exodus, mind az Ígéret földje szimbolikus tartalommal is telített.
A kereszténység
egyik legfőbb tanítása a következő igében jut kifejeződésre: "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki énbennem hiszen, ha meghal is él. És ha valaki él és hiszen én bennem, soha meg nem hal." (János 11. 25-26.)
A keresztény hit sarkköve Jézus halála és feltámadása. Halála a bűnök bocsánatát jelenti a keresztényeknek, feltámadása megnyugtatja őket, hogy a halállal nem ér véget minden.
Az iszlám
arab szó, amely azt jelenti: "belenyugvás, önmagunk átadása", muszlim pedig az az ember, aki "aláveti magát az isten akaratának". Az iszlám vallás egész életmód, amely felöleli az egész élet evilági és szellemi síkját. A muszlim szemében hiábavalóság a tétlen hit, mivel éppen a hit serkent tettre, tehát a hitet ki kell vinni a világba, hogy megnőhessen. Az iszlám életmód a hit, a gondolta, a tett ötvözete.
A szikh vallás
alapítója Nának guru, aki egyformán tisztelte a hinduizmust és az iszlámot, de úgy vélte, elhomályosítják Isten igazságát. Nának guru tanítása a következő pontokban foglalható össze:
– Egy Isten létezik, aki egyszerre van lent a világban az emberek között és ugyanakkor a világ fölött.
– Mindenkinek végig kell járnia a születés-halál-újjászületés körforgását.
– A lélek célja, hogy végül visszatérjen Istenhez, akitől jött.
– Akik vissza akarnak térni Istenhez, azoknak sanyargatniuk kell magunkat, és bizonyos erkölcsi elvek szerint kell élniük.
Keene könyve a hat világvallás mellett röviden kitér a konfucianizmusra, a taoizmusra, a zoroasztrizmusra, valamint a bahái vallásra. A könnyen kezelhető könyvet színes fényképek teszik szemléletessé, tárgymutatója pedig tartalmazza a különböző vallások ismeretéhez szükséges alapfogalmakat.
A kalauz fő jellemzője, hogy az adott vallás hívőinek semmi újat, érdekfeszítőt nem ad: ahogy a kereszténységről szóló rész unalmasnak tűnik a kereszténynek, úgy a buddhisták sem lennének valószínűleg teljes mértékben megelégedve a kötettel. Általános tájékoztatásra ellenben megfelel a kis formátumú kötet.
A kötet magyarul a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
