Kríziskultúra és válságpolitika: ne dőljünk be a látszatnak
S. Z. 2012. november 06. 16:04, utolsó frissítés: 2012. november 07. 09:49A tranzit.ro/cluj kiállítótér megnyitóján Boris Buden és Tamás Gáspár Miklós beszélgettek Kelet és Nyugat viszonyáról.
Teltházas beszélgetéssel nyílt meg Kolozsváron a tranzit.ro/cluj kiállítótér a Brassai utca 5. szám alatt. A Kríziskultúra és válságpolitika című beszélgetés meghívottjai Boris Buden, a weimari Bauhaus Egyetem Művészetek és dizájn Karának professzora, valamint Tamás Gáspár Miklós, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Filozófia Intézetének kutatója voltak.
A rendezvény első részében Boris Buden a beszélgetés témájához szorosan kapcsolódó könyvének román fordítását is bemutatták. A Zone des Übergangs: Vom Ende des Postkommunismus (román címe: Zonă de trecere. Despre sfârşitul postcomunismului) a Tact kiadó gondozásában jelent meg idén.
Boris Buden húszperces felvezetője előtt egy filmet mutatott. Az amatőr, kézikamerás felvételek belgrádi és zágrábi melegtüntetéseket dokumentálnak, az LGBT-közösséget ért
fizikai és verbális erőszakot mutatják be.
Az operatőrök hosszasan elidőznek az ellentüntetők és a láthatóan homofób járókelők sorai között. Rögzítik, amint az ellentüntetők összecsapnak a rendőrökkel, és egy-egy rossz helyre tévedt meleget akár tucatnyian ütlegelnek.
Buden felvezetője erről a filmről szólt, illetve arról a tényről, hogy azt a Tate Modern rendelte meg, címe pedig: East Side Story. A professzor szerint a film kiválóan illusztrálja azt, hogy mi is a Kelet a Nyugat felfogásában: így jelenik meg a keleti kulturális identitás a nyugatiak számára.
A '89-es forradalmakra, a diktatúrák megdöntésére mindenki „új kezdetként” tekintett: úgy gondolták, ezzel a keleti országokban is meghonosodnak a nyugati modernitás olyan vívmányai, mint a demokrácia, az emberi jogok tisztelete, a politikumtól független közszféra, vagy a szabadpiac.
Ki nem mondva, de feltételezték, hogy ezek a nyugati értékek egyben egyetemesek, az emberi természet velejárói. Csakhogy a volt kommunista tömb országaiban ezek
sajátos értelmezést nyertek, „keletiesedtek”.
A keleti értékek önmagukban semmit nem érnek, kizárólag a nyugati értékekkel szemben jelentenek valamit – mondta a filozófus . A keleti országok történelmét mindenki felejteni kívánja, ezek az országok a történelem és különféle ideológiák kísérleti laboratóriumaként, majd szeméttelepeként lettek használva.
Ez azonban nem volt mindig így: az 1905-ös orosz forradalom után Európa legprogresszívabb törvényeit vezették be a szexuális kisebbségek számára. Eltörölték a cári Oroszország szigorú szodómia-törvényeit, legálissá vált az abortusz, a válások könnyebbé váltak, a homoszexualitást biológiai deviációként kezelték, és lehetőség volt a melegházasságokra is.
Ez a törvénykezés annyira megelőzte a korát, hogy ma is korszerűnek számít – így a professzor. Sztálin persze mindent visszavont, így ez az epizód feledésbe merült. Így kerülhetett sor a közelmúltban arra, hogy
Oroszországban 100 évre betiltsák a melegfelvonulásokat.
Tamás Gáspár Miklós a férfi-nő, racionális-irracionális, erős-gyenge ellentétpár segítségével szemléltette nemcsak Nyugat és Kelet, hanem a domináns és az elnyomott, kisemmizett népcsoportok közötti viszonyt.
A jelenleg általánossá vált diskurzusban a Nyugat felnőtt és érett, iparosodott, önálló, míg Kelet rendezetlen, pazarló, folyton segítségre és útmutatásra szorul. Ezt a diskurzust a történelem folyamán alkalmazták nőkre, feketékre, cigányokra – hívta fel a figyelmet.
Azonban a filozófus szerint van itt egy csavar: jelenleg ez a beszédmód főként
a kommunista múlttal kapcsolatban jellemző,
miközben a jelenről feltételezzük, hogy az racionális, átgondolt. Ugyanezt, csak persze fordítva gondolták annak idején a kommunisták. A Nyugat-Európából származó ideológiával felvértezve a cári Oroszországról mondták, hogy az obskurus, elmaradott és sötét.
Tamás Gáspár Miklós szerint amennyiben elfogadjuk azt, hogy a kapitalizmuson túl nincsenek más dimenziók, akkor egyaránt értelmetlen a fasisztákat és a Nyugatot kritizálni: nem jutunk sehova.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
