Fantasy-tündérmesék: miért dömpingel tovább Hollywood?
R. T. 2013. január 11. 16:16, utolsó frissítés: 17:35Jön a boszorkányvadász Jancsi és Juliska, de a páncélos Hófehérkétől sem szabadulunk. Kinek jó, hogy énekelgetés helyett szörnyeket gyilkolnak gyerekkori ismerős szereplőink?
Nem tegnap indult, de úgy tűnik, nem akar kifulladni a cukirózsaszín tündérmesék felnőtt(esebb) változatának megfilmesítése. Az elmúlt évek Piroska- és Hófehérkedömpingje után már most tudni, hogy Kirsten Stewart újra a kevésbé ártatlan hercegnő szerepébe bújik a Snow White and the Huntsman 2-ben, Hansel és Gretel (Jancsi és Juliska) boszorkányvadászokká vedlenek Tommy Wirkola mozijában, Angelina Jolie a Csipkerózsikát elátkozó gonosz tündér lesz a Maleficentben, és Tim Burton is fontolgat egy Pinnochiót, amely a kedves fabábu helyett Gepettóra koncentrál, akit a pletykák szerint Robert Downey Jr. fog megformálni.
A meséket kimondottan horror formában a világ minden táján megfilmesítették már: van dél-koreai Jancsi és Juliska, kannibál beütésekkel, útonállós Hófehérke Sigourney Weaverrel és francia Jancsi és Juliska is, meleg kannibállal.
A 2010-es évek “robbanását” viszont több szakértő is úgy jellemezte, mint a Disney által felépített tündérmese-kép lerombolása, a szexualitásra és a természetfölöttire kiéhezett tiniközönség kiszolgálása. Ezek a változatok (a Mirror, Mirror kivételével, amely megtartja a zenés-mesés formátumot), igazából az eredeti mesék
horrorisztikus elemeihez térnek vissza.
Gyakran felemlegetik, hogy a Piroska és a farkas eredetijében a farkas egyszerűen megette a lányt (nincs megmentés meg happy end), Hófehérke mostohája a hercegkisasszony máját és tüdejét bevacsorázta volna, Hamupipőke nővérei levágják a lábujjukat és sarkukat, hogy beleférjenek a cipőbe, Csipkerózsika meg álmában szül két gyereket az őt ezek szerint megerőszakoló “elbűvölő hercegnek”. Ezek az elemek persze csak lényegüket tekintve jelennek meg ismét, felnagyítva és a gótikus fantasyhoz igazítva.
A tündérmesék és a fantasyk térben és időben elhelyezése
kiválóan passzol,
így az átértelmezés adja magát: a kitalált középkor jellegzetes elemeit – lovagvárak, szörnyek, hős lovagok, látványos csaták – csupán más hangsúllyal kell használni. A vár nem hófehér, rózsaszín zászlócskákkal, hanem sötét, rideg, monumentális, a szörnyek nem jóságosak, hanem valóban szörnyűségesek (vagyis azok próbálnak lenni).
A mesékbe azonban mintha az amerikai álom szivárogna be: már nem a herceg, hanem egy “feltörekvő tehetség” a férfi főszereplő, a vadász, vagy egy árva favágó. Persze a peraktuális ízlésnek megfelelő eszményi szépség megmarad: a Hófehér és a vadász vadásza egy fejszezsonglőr tesztoszteronbomba, Chris Hemsworth, aki már a Thorban és az Avengersben is biztosította a macsószintet, Piroska szerelme a Twilight-vámpírra kísértetiesen emlékeztető Max Irons (ami nem is csoda, ha a két film közös rendezőn osztozik).
Ha a tündérmesékkel kapcsolatban felmerülhetett, hogy a női szereplők – legyenek bár címszereplők – nem vesznek részt aktívan a történésekben, a gótikusított változatokról ez már nem mondható el: Hófehér páncélt ölt és mostohaanyja ellen indul, Gretel keményen bánik a fegyverekkel, Piroska pedig bőven kiveszi a részt a farkasember elleni harcban.
Hogyan fogadják ezeket a filmeket?
Piroskát nem zabálták (”semmitmondó celluloidhulladék”, 4.9 IMDB-pont), a Hófehér és a vadász sem varázsolta el túlságosan a kritikusokat és a nézőket sem (”látványos, tartalmatlan máz”, 6.2 IMDB-pont). Várhatóan a Hófehér és a vadász 2. sem fog nagyobb sikert aratni, a Hansel és Gretelről viszont hamarosan kiderül (január 25-én lesz az ősbemutató, Romániába február 2-án érkezik). A Maleficent és a Pinokkió valószínűleg kilógnak a fantasy-sorból: előbbi, bár a negatív hősre koncentrál, biztosan nem lesz túlságosan borzasztó, elvégre a Disney forgatja; utóbbiról pedig sokat nem tudni, de nem valószínű, hogy Tim Burton egyszerre ne “timburtonos” filmet készítsen, és a Pinnokió sem annyira ijesztő mese.
A filmkészítők azonban nyilván nem az IMDB-pontoktól fognak a szívükhöz kapni, és a "hulladék" szótól sem sírják tele kispárnájukat. A Box Office Mojo adatai szerint a Red Riding Hood valamivel több, mint 89 millió dollárt hozott világszerte a konyhára 40 milliós gyártási költségek mellett, a Hófehér és a vadász közel 400 milliót a 170 milliós gyártásra, és a Mirror Mirror-nak is sikerült kétszer annyit keresni, mint amennyibe került. Előbbi Hófehérkés film a 15. legtöbbet kaszáló film volt tavaly az USÁban, a Tükröm, tükröm csak a 44., a Red Riding Hood pedig 2011-ben mindössze a 80. A tündérmese ennek ellenére egész tűrhetően jövedelmez, a trend tehát még nem valószínű, hogy lecsengene.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
