Zorán-koncert: őszinte, mint mindig
G. L. 2013. augusztus 24. 16:48, utolsó frissítés: 2013. augusztus 26. 10:37Egy adott pillanatban akkora összhangban énekelt együtt Kolozsvár főtere, hogy maga Zorán is őszintén megdicsérte a spontán kórust.
Nagyjából már megvan a Zorán-dalok jól bejáratott mintája: lassan, szinte dallamosan szavalva kezd, majd a refrénnél gyorsul, hogy a végére legyen egy totális hangzása; ezt a péntek esti, Kolozsvár főterén tartott koncertjén is megfigyelhettük, mindeniknek megvolt ez a sajátos ritmusa.
És Zorán hozza/hozta a tőle elvárható maximumot,
töretlen gitárjátékkal és hanggal csinál végig egy kétórás koncertet, az emberek pedig egész hátul, a Deák Ferenc utcai harangig állnak, hogy ezt meghallgathassák. Meg is állapítottuk, hogy úristen, mi lesz itt vasárnap, ha már most bedugulnak a környező utcák is...
Zorán repertoárja bőven tág ahhoz, hogy akár két koncertet is lejátsszon ismert dalokból, amelyeket aztán a közönség végigénekelhet vele. Pénteken is belehúzott, olyan slágerekkel kezdett, mint a Valaki mondja meg vagy az Amikor elmentél, amivel megadta a felszabadult, éneklős alaphangulatot. S ha pár percre lankadt is közönség lelkesedése egy-egy kevésbé ismert dal erejéig, utána megint eljátszott egy slágert – Ne várd a májust, Boldog idő, Így is jó, Kell ott fenn egy ország –, Egy adott pillanatban akkora volt az összhang, hogy Zorán meg is dicsérte az együtt éneklő térkórust.
s mindenki tudhatta, hogy jó helyen van.
A korábbi koncertekhez hasonlóan ismét volt pár kedvenc közönségpillanatunk: a harmadik sortól a huszonharmadikig mindegyikben lehetett olyan ismerőst látni, aki még a legandalítóbb dallamokra is rettenetesen bulizik; az első sorban karonülő kisgyerek passzolgatta a lufiját a biztonságiaknak, és még a színpad mögött, a járdán is tele torokból éneklő emberek mentek szembe egymással: bár nem pont a koncertre igyekeztek, azért A szerelemnek múlnia kell sorai mellett lehetetlen csak úgy elsietni...
Fotók: Sebők Botond
Úgy telt el több mint másfél óra visszahívásig, hogy észre sem vettük. Nem buliztunk végig úgy, mint csütörtökön Szörényi pár dalnyi örömkoncertjén, de a taps ugyanolyan lelkesen, s teljesen megérdemelten szólt. A végén pedig az Apám hittét és a legutóbbi, 2011-es album slágerét, a Kólót hallgathattuk meg, s ha nem is álltunk rá körtáncba, az általános meghatott hangulat mindent pótolt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
