2026. november 1. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ady100: Sánta Miriám egy szimbolista verssel érkezik

#ady100 2019. január 28. 10:06, utolsó frissítés: 10:06

"Döntsük el, lehet-e fegyverünk a szó."


Kortárs költőket kértünk meg, hogy ajánljanak az olvasónak olyan Ady-verseket, amelyek 2019-ben, a költő halálának százéves évfordulóján is ütnek. Sorozatunkban most Sánta Miriám választását olvashatják.

>> Mit ajánlottak még mások? Itt kiderül!

Sosem volt még ekkora aktualitása Adynak, mint száz évvel halála után. A Havasok és Riviéra nem a legismertebb szövegei közé tartozik, ellenben szimbolizmusa húsbavágóan profi módon szövi bele magát a versbe. A mindvégig domborzati formákba oltott ellentétek – egyenlőtlenségek – ragyogóan egyszerű példái az átpolitizált tájnak és időnek. Az időnek annyiban, hogy a szabadidő, a mások szórakozása, a tavaszi mámor, a fényűzés mindig valakinek a hátán történik.

A „Végek”-lét nem (csak) a magyarok kordokumentuma, hanem a mindenkori utoljára hagyottaké. Mi lenne, ha egyszer mi is adnánk egy dörgedelmes, rettenetes és nagy példát? Két világháború és pár furcsa forradalom után olvassuk ezt a verset, nagyon figyelmesen, és döntsük el, lehet-e fegyverünk a szó.


HAVASOK ÉS RIVIÉRA

Havas üstökünket jégsapkás
Vihar-kölykök hada cibálja
S lábunk alatt Tavasz kacag,
Nyíló kaktusz, áloe, pálma.

Az Alpokon vagyunk a Végek,
Minden kis szél-ficsúr bolondja
S lent a Nap a szent sugarat
S őrült kékjét a tenger ontja.

Mi csak szögeljük büszke kínban
Fejünket a hideg egeknek
S lábunk alatt finom urak
S parfümös asszonyok nevetnek.

Mi védjük őket, mi: a Végek.
Gémberedett, nagy testünk óvja
S végzi, hogy másoknak legyen
Sok-sok, boldog, tavaszi óra.

Meghalna, ha egyszer lerogynánk,
Az a Tavasz, ott lent a parton,
Meghalna pálma s a mosoly
Finom, együgyű, úri ajkon.

Ha mi egyszer egy dörgedelmes,
Rettenetes, nagy példát adnánk:
Hegy-bajtársak, egy szép napon
Mi lenne, ha lelátogatnánk?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS