Tíz mondat egy életérzésről
Balázs Imre József 2020. március 06. 14:14, utolsó frissítés: 2020. október 28. 11:11A Petőfi Csarnokot bemutató könyvet mutatunk be.
A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985‒1993. Szerk. K. Horváth Zsolt ‒ Ignácz Ádám. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2019.
Szín: ligetzöld
Szó: csillagfény
Ennivaló: hotdog
Film: Dirty Dancing
Zene: Allen Ginsberg: Gospel Noble Truths
1. Amikor a kortárs emlékezetkutatók munkába lendülnek, jó esetben formává is tud válni az, amiről szó esik ‒ és ez most jó eset.
2. A magyarországi rendszerváltás közvetlen előzményeiről, mindennapjairól való beszédhez kellenek a támpontok ‒ és az ifjúsági kultúra, illetve ennek korabeli intézményesülése kifejezetten releváns összefüggések megtalálásához vezethet el.
3. Kilenc szerző mond el egy-egy történetet a leginkább emblematikus koncerthelyszínként és szocializációs terepként ismert budapesti Petőfi Csarnok működéséről, kiemelten az 1985‒1993 közti időszakról, mindegyik más részkérdést ragad meg (a szocialista ifjúságpolitikáét, a plakátokét, a Csillagfény diszkóban csúcsra járatott diszkókultúráét stb.) ‒ s ezekhez a történetekhez kisebb szövegtörmelékek, képdokumentumok, a célirányosabb történetmesélést oldó és megtörő elemek illeszkednek.
Petőfi Csarnok, büfé, a felvétel egy performansz alkalmával készült. (fotó: Fortepan/ Urbán Tamás)4. Statikus formai keretben dinamikát is kínál a kötet: ha végigpörgetjük a lapokat, a páratlan oldalakon futó tényközlő, kronologikusan szerkesztett hasáb bemozdul, és végigvezet a lázadásokkal, izgalmas underground kulturális kísérletekkel teli korszakon.
5. Az egyik történet a magántulajdon újrafeltalálásának késő-kádári logikáját tárja fel: ennek a nyomait az ifjúsági kultúra megszervezésén keresztül követhetjük ‒ a bevételcentrikus ifjúsági intézmény bizonyos értelemben a korszak tipikus képződménye.
6. Egy másik elem a Kelet-Nyugat átjárásokról szól: mi az, ami átjuthat a Vasfüggönyön, mi az átjárás tétje mindkét irányra figyelve, milyen megnevezéseken, milyen barkácsolt változatokon lemérhető adaptáció és újraértelmezés zajlik a kelet-európai színtereken, amilyen maga a Petőfi Csarnok is.
A Petőfi Csarnok 1985-ben (fotó: Fortepan/Urbán Tamás)7. Mindezzel összefüggésben a tárgyi kultúra változásai is jelentésesek, Frazon Zsófia bolhapiac-elemzése meggyőzően ágyazza bele a tárgyakhoz való viszonyulás, a tárgyak használatában tetten érhető érzelmi interakciók jellegét a rendszerváltás környéki társadalmi kontextusba.
8. De maguk a testek is beszédesek: Oltai Kata a kötet Petőfi Csarnokhoz talán legkevésbé kapcsolódó írásában a korabeli öltözködés, hajviseletek, nemzetközi trendek lokális változatainak ismertetését végzi el, a budapesti csövesek, punkok és egyéb korabeli szubkultúrák résztvevőinek énstilizálásait figyelve.
9. A kötet a maga sokféleségében jelöl ki módszert egy komplex intézmény és jelenség leírásához: a résztvevő megfigyelés, az oral history, a médiaelemzés, a levéltári források használata, az elméleti szakirodalom kritikai ismertetése egyaránt megjelennek a könyv írásaiban.
A kötet borítója10. Ritkán látjuk a kötetben a színpadot, sokszor vagyunk a kulisszák mögött: a menedzserek, roadok, dizájnerek, hivatalnokok ‒ és persze és főleg a közönség könyve ez.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt