Ha Indiana Jones szabadnapos, jön Nicolas Cage
Kiss Bence 2008. január 08. 16:52, utolsó frissítés: 15:36Guruló papírmasé kőgolyók helyett #i#A nemzet aranyá#/i#ban csak mozgó padlót kapunk, de ki mondta, hogy feltétlenül az Amazonas vidékére kell utazni egy#b# kiadós kincsvadászatra#/b#?
Járja csak Indiana Jones és Lara Croft a világot, mert ha Nicolas Cage magára ölti Ben Gates szerepét, az Egyesült Államok minden buckájában mesés kincsekre bukkan, immár a második alkalommal. A nemzet aranya - Titkok könyve 230 millió dollárt hozott eddig.
A kalandfilm műfaj kitűnő egészségnek örvend: él is virul. Még az elfuserált andzselinadzsolis Tomb Raider sorozat is megtöltötte a mozikat, így az sem volt meglepő, hogy A nemzet aranya (National Treasure) is jelentős sikernek örvendett, annak ellenére, hogy a műfaj keretein belül inkább sablonosnak mondható. A sikeren azonban nemcsak Jon Turteltaub rendező buzdult fel, hanem a Steven Spielberg-George Lucas páros is, akik eldöntötték, hogy mégiscsak felvarrják Indiana Jones ráncait, hadd nézzen a kristálykoponya után.
Turteltaub azonban gyorsabb volt: míg Spielbergék csak 2008 májusára fejezik be Harrison Forddal a forgatást, addig A nemzet aranya második része már tavaly decemberre elkészült. Alighanem a Harry Potter és a… címadási stratégiát követve,
a baljós kettes szám helyett,
a még harrypotteresebb hangzású Titkok könyve címet kapta a film. A már említett 230 millió dolláros bevételre rúgó box office-adat és az iMDB-n elért 6.9-es osztályzás tulajdonképp már elég ok ahhoz, hogy belekukkantsunk egy hollywoodi filmbe.
Turteltaub, illetve az öt forgatókönyvíró (Ted Elliott, Gregory Poirier, Terry Rossio, Cormac Wibberley, Marianne Wibberley) sokat nem tett hozzá a Nicolas Cage által alakított Franklin Benjamin (röviden Ben) Gates karakteréhez. Ben egyetemi professzor, aki szenvedélyes műkincsgyűjtő, szabadidejében pedig kincsvadász. A kincsvadász szakmát már korán elleste, elsősorban az apjától. Ha nem láttuk az Indiana Jones-trilógiát, persze érdeklődve nézzük tovább a filmet, azonban ha másképp áll a helyzet, rosszallva konstatáljuk, hogy ezt már Indiana Jonesnál láttuk.
Európai nézők tovább ráncolják a homlokukat is: a második A nemzet aranya is az amerikai polgárháború környékére kalauzol, éppen arra a napra, amikor
Abraham Lincoln elnököt meggyilkolják.
A főszereplő Gates családja már ebben az időben is kincsvadászattal és logikai puzzle-fejtéssel foglalkozott, és kizárólag a Gates ük-ük-ük-apán múlt, hogy a gaz rabszolgatartók mégsem kaparintottak meg egy hegynyi aranyat, amivel vidáman megfordíthatták volna az Észak Dél elleni háború kimenetét.
A cselekményt azonban nem ez a nyilvánvalóan túlzó sarkítás indítja útjára, hanem egy naplójegyzet, amely a Gates család tisztességét, illetve patriotizmusát vonja kétségbe.
Ben Gates tehát útra kel, hogy bebizonyítsa ük-ük-ük-apja ártatlanságát. Az út azonban újra az Indiana Jonesból ismert fogásokon át vezet: ugyanis van egy kötelezően szőke, raplis női szereplő, aki
az egész film alatt a főszereplővel kötekedik.
Az írók ezután némiképp stratégiát váltanak: A da Vinci-kód és a Lehetetlen küldetés (Mission Impossible) forgatókönyvét utánozzák. A Gates család, barátnőstől, szárnysegédestől nekiáll keresgélni minden olyan nyomnak, ami az ük-ük-ük-Gates ártatlanságát bizonyítja. A célhoz vezető út azonban kalandfilmhez méltó módon, mindenféle legenda felé vezet, és csak a kiindulópontok szorgos gyűjtögetésével oldható meg. Irány tehát Franciaország és Anglia.
Szokás szerint komplikált a nyomok begyűjtése: megjelennek a rosszfiúk, be kell törni Erzsébet királynő lakosztályába, sőt még magát az USA elnökét is el kell rabolni – patriotizmus ide vagy oda.
Akcióban persze nincs hiány. A jelenetek látványosak, szép svenkek, felülnézetek várnak ránk. Kiderül az is, hogy az összeesküvés-elméletek igazak: létezik a híres Area 51 és az Elnökök Könyve is, ami minden kormányzati titkot tartalmaz. Előkerül az indianadzsónszos fíling is, bár
guruló papírmasé kőgolyók helyett
A nemzet aranyában csak mozgó padlót kapunk, cserében viszont megtudjuk, hogy a leghíresebb elnökök fejét ábrázoló hegy, a Mount Rushmore környékén egy ősi, indián város fekszik – természetesen színtiszta aranyból.
A film elsősorban látványban pazar. Nincs benne komoly lövöldözés, viszont ha nem figyelünk rendesen, aligha fogjuk megérteni, hogy miért is szaladgálnak a szereplők egyik országból a másikba. A klisék és gátlástalan koppintások nem zavarnak különösebben, az akció is jó mértékben van adagolva, a 122 perc hamar elrepül.
A díszleteket is jól dolgozták ki, mint a legtöbb, Jerry Bruckheimer producer keze alatt készülő film esetében. Az alakításokra sem lehet panasz. Ed Harris meggyőzően alakítja a rosszfiút, sőt még egy kis karakterfejlődést is juttatnak neki az írók. Diane Kruger is jó formában van, akárcsak a Gates-apuka szerepében tündöklő Jon Vight. Cage is megvillogtatja tudását, ami főként az Ál/Arcból (Face/Off) jól ismert Castor Troy őrült arckifejezésében áll. Sebaj – gondolhatta magában Jon Turteltaub rendező,
a felemelt szemöldök és a démoni mosoly
legalább elvonják a figyelmet a színész kopaszodását ellensúlyozó idétlen frizuráról.
A nemzet aranya - Titkok könyve nem véletlenül kapott tűrhető eredményt az iMDB-n. Ritkán fordul elő, hogy a második rész túlszárnyalja az első színvonalát, azonban ebben az esetben megtörtént a csoda. Amíg elkészül az Indiana Jones és a kristálykoponya birodalma, Ben Gates kiválóan pótolja a hiányt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
