Klisék bunyós filmekben
K. R. 2008. március 06. 17:23, utolsó frissítés: 16:22Parkolási szabályok nem léteznek és az autók mintha kerozinnal működnének. Az ufók mind #b#egy nyelvet beszélnek#/b#, a lift ajtaja pedig sosem nyílik ki másodjára. Begyűjtöttük az akciómozik tipikus fordulatait.
A klisék azért vannak, hogy gyorsan és érthetően informálják a nézőt arról, mi történik.
A heroizált szereplő
elengedhetetlen kelléke a sablonos bűnügyi-gengszter-nyomozós filmeknek. Ő az, aki soha nem mutat fájdalmat, ha megsérül, akkoris visszautasít mindenféle orvosi ellátást. Nincs is szüksége olyasmire, hiszen általában a golyó csak a vállát éri. Ennek ellenére a karja nem lóg tehetetlenül és bénultan, hamarosan újra használatba kerül a gonosz elleni ádáz harcban.
>> Korábbi anyagunk a szerelmes filmek kliséiről >>
A további küzdelem során viszont szinte biztos, hogy a hősnek a sérült testrészét ütik meg. Ha csapdába kerül, és foglyul ejtik, a támadók részletesen felvilágosítják a további terveikről és annank pontos menetéről. Ezek után a szökés természetesen sikerül, de többnyire valami véletlen folytán.
A segítők és a támadók
A hőst gyakran segítőtársai mentik ki szorult a helyzetből, ezek lehetnek akár varázsmesébe illők is. Például az állatok fejlett igazságérzettel rendelkeznek, a kutyák megugatják a rossz szereplőt, a jó győzelméhez viszont a maguk módján hozzájárulnak (hacsak nem sci-fik genetikailag módosított szörnyeiről van szó).
Ami ismeretlen, az legtöbbször rossz is, veszélyt jelent az emberi társadalom számára. Az ufók megjelenítésére nagyon különböző víziók születtek már, azonban bizonyos tulajdonságaik nagyon hasonlóak. Például az idegen bolygón élők kultúrája, gondolkodása, életmódja egyforma, bolygónként egy nyelvet beszélnek és nagyjából ugyanúgy is néznek ki.
A harc és üldöztetés
során a Murphy törvényeinek életbe lépése a legvalószínűbb, közlekedési szabályok pedig nem léteznek. A lámpa nem vált pirosra, csak ha ez menti meg a jót a gonosztól. Taxi viszont csak éppen akkor nem akad, ha a szereplőnk menekül. Ugyanilyen esetben az autó sohasem indul el egyszeri próbálkozásra, megállni viszont akkor és ott áll meg, ahol éppen akar – a parkolási szabályok ismeretlenek.
A felvonó ajtaja éppen akkor csukódik be, amikor valaki még be akar szállni, viszont soha nem csíp oda egy végtagot, egy ruhaujjat (mely esetben az ajtó valószínűleg újra kinyílna) – ha az üldöző éppen lecsúszik róla, nem nyomja meg a gombot, ami feltartóztatná a liftet.
Az autók mintha inkább kerozinnal, mint benzinnel vagy gázolajjal működnének, a bombáknak pedig mindig nagy, jól látható és idegesítően csipogó kijelzőjük van, ami mutatja, hogy hány másodperc van még a robbanásig. Ha elvágják a kábeleket, a kijelző is megszűnik működni, de természetesen csak az utolsó pillanatban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
