Kortárs képzőművészet Erdélyből, Debrecenben
Fülöp Noémi 2008. május 23. 17:05, utolsó frissítés: 16:03Nem volt nehéz kiválasztani azt a tíz kortárs erdélyi alkotót, aki bemutatkozik a világszintű Modem művészeti központban.
Hosszú távú együttműködés kezdetét jelentheti a romániai képzőművészek május 29-én nyíló tárlata a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban. A kolozsvári Művészeti és Design Egyetem, valamint a Bázis csíkszeredai kortárs képzőművészeti folyóirat társszervezésében tíz, javarészt erdélyi alkotó munkáit láthatja majd a magyarországi közönség.
>>
Kortárs erdélyi művészek munkái a debreceni Modemben >>
Természetes körülmények között címmel több mint hetven alkotást állítanak ki: java részük hagyományos technikával készült, azaz festmény és grafika, a válogatás alapelve pedig a természetből származó elemek átültetése volt a képzőművészetbe.
A szervezők célja az volt, hogy minél átfogóbb képet nyújtsanak a “kolozsvári festőiskoláról” és általában az erdélyi kortárs képzőművészetről. A résztvevő művészeket nem volt nehéz kiválasztani – hangzott el a kiállítást beharangozó kolozsvári sajtótájékoztatón. Szinte magától jött a névsor - árulta el Bogdan Iacob, a kiállítás kurátora.
Kritérium volt az is, hogy a kiállító művészek szerepeltek-e a Bázis folyóiratban – tette hozzá Berszán Zsolt szerkesztő, tárlatszervező és kiállító művész. A kiállítás ötlete ugyanis a folyóirattól indult, amelyet látva a Modem vezetői felfigyeltek a romániai, kolozsvári fiatal alkotókra.
A Bázis tavaly született, elődje a Nyitott műhely című képzőművészeti folyóirat volt, amely 2003-ban indult. A kiadvány egyik szelekciós elve, hogy csak a kortárs romániai képzőművészekre koncentrál. Jelenleg három nyelven (magyarul, románul, angolul) jelenik meg, és többek között Amerikába is eljut.
A Modem pedig önkormányzati támogatásból felépített, háromezer négyzetméter alapterületű képzőművészeti központ – történetének érdekessége, hogy eredetileg az Európa kulturális fővárosa pályázatra készült tervben szerepelt, amellyel Debrecen végül nem nyerte el a címet.
Ennek ellenére a város vezetői úgy döntöttek: mégiscsak felépítik a Modemet azon a területen, ahová korábban irodaházat terveztek. A költségeket az önkormányzat fedezte, és folyamatosan támogatja a központ rendezvényeit – többek között a tavalyi Leonardo da Vinci vagy az idei Aba-Novák Vilmos tárlatot.
Ennek kapcsán merült fel a kérdés a sajtótájékoztatón: volna-e igény és lehetőség Kolozsváron hasonló létesítmény működtetésére? És hogyha igen, miért nem hozták már létre? Berszán úgy vélte: az első lépést az önkormányzatnak kellene megtennie ez ügyben.
Hozzátette, a városvezetés odafigyelésének, támogatásának hiányára nem csak a képzőművészeti galériák hiánya, hanem az otthontalan filharmónia esete, vagy a TIFF szervezőinek panaszai is példát jelentenek.
Elhangzott: egy, a Modemhez hasonló központ létrehozása nem csak kiadást jelentene a városnak. A debreceni központba tavaly 200 ezren látogattak el, a Leonardo da Vinci-kiállítás pedig a költségek megtérülésén túl anyagi nyereséget is hozott.
A képek aláírása idézet a kiállítás sajtóanyagából.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
