Miért szép egy Unicumos üveg?
K. R. 2008. június 30. 14:40, utolsó frissítés: 13:48Bűvös kocka, a Gömböc, a Nyugat címoldala, Zsolnay porcelán és még sok más: iparművészeti kiállítás látható a kolozsvári Tranzit házban.
A magyar dizájn 20. századát mutatja be a kolozsvári Tranzit házban kiállított tárlat, mely kiemelkedő ipari termékek és tervek által nyújt betekintést a magyar iparművészet négy fő korszakába. Az időszak nem pontos dátumot jelöl, hanem azt a hosszú századnyi időt, amelynek elején indult meg az ipari kultúra kialakulása Magyarországon, s amelynek végén korszakos változások kezdődtek ismét.
A kiállítás rendezője, Prof. Dr. Ernyey Gyula a megnyitón hangsúlyozta: a termékek, használati tárgyak változása az egész nemzet életének változásait tükrözik, ezek ismeretében jobban megismerjük egymást. Ha a román kollégák is szerveznek majd hasonló kiállítást, ez újabb alkalom lesz egymás kultúrájának és életének közelebbi megismerésére.
Az iparművészet ugyanis nem csak annyit jelent, mint aminek sokan tekintik, a termékek jobb eladásának eszközét: azon túl, hogy gazdaságról és politikáról is szól, leginkábba kultúra, a művészet részének tekinthetjük - fejtette ki.
Hely hiányában nem kerülhetett bemutatásra a kiállítás teljes anyaga, azonban Dr. Ernyey később elmondta, csak kb. 7 kép maradt ki, a válogatáskor pedig kizárólag aszerint döntött, mit tart a legkiválóbb alkotásnak.
Igaz, volt olyan terv, melynek itt lett volna a helye, azonban sosem készült el: például egy vonat, mely Budapest és Bécs között 250 km/órás sebességgel közlekedett volna, azonban túl nagy költségvetése miatt nem tudták az elképzelést gyakorlatba ültetni (hozzáteszi: pedig nagy igény lett volna rá; amikor a kiállítás megnyitójára utazott, a fülledt vonatfülkében az volt az érzése, ezt egyszerűen nem lehet túlélni).
A magyar iparművészet négy nagy korszakát nyilván első sorban a történelmi események befolyásolták, ugyanakkor mindeniket forradalmi magyar találmány indította. Az osztrák magyar kiegyezés után, különösen az 1880-as évektől született meg a Monarchia keretei között a magyar gyáripar és a magyar dizájn megalapozó intézményrendszere, valamint az iparművészeti kutatás, oktatás már ekkor elkezdődött.
Majd az első világháborúig terjedő években emelkedtek ki a továbbiakban meghatározó magyar gyárak (Herend után a Zsolnay, Ganz, Thék és Lingel) és iparágak (kerámia- és pocelán, közlekedés és műszer, bútor), összefüggésben a sikeres gazdasági, társadalmi, valamint kulturális fejlődéssel.
Az első világháború után, az ipari kapacitás óriási vesztesége (és egyéb tényezők, mint pl. a külföldre távozók, illetve az elcsatolt országokból beáramló munkanélküliek tömege) következtében a talpon maradás volt a cél. Előbb a szükségből erényt kovácsoló termékek születtek (gőzmozdony, lemezmotor), majd a stabilizálódás után jelentkeztek a minőségi fejlesztés eredményei (közlekedésben, bútoriparban, de a kereskedelmi grafikában is).
A második világháború után a szovjet megszállás az egész közép-kelet-európai régió életét megváltoztatta. Az autark iparpolitika és mennyiségi termelés koncepciójából az ötvenes évek közepén történt oldódás az Iparművészeti Tanács megalapításával (1954), a product design főiskolai szintű bevezetésével, majd a '60-as évek végétől érvényesülő új gazdasági mechanizmussal.
Ezt jelzi a komplex minőség-ellenőrzés (Qualiforum, 1967), az Iparművészeti Tanács átszervezése, és a felsőfokú képzés kétszintűvé alakítása a nyolcvanas években. Ez az időszak már a gazdasági és társadalmi problémák elmélyülését jelenti a magyar iparművészetben.
Az általános válság és az azt követő politikai változások után új korszak kezdődött, melyben új nehézségek támadtak az államosított Magyarország újraprivatizálásával. Megszűntek a nagyhagyományú iparágak, a betelepülő nemzetközi vállalatok pedig nem igényelték a magyar tervezői kapacitást.
Ekkor leginkább a kereskedelmi grafika és a belsőépítészet virágzott fel, a legsikeresebb a fiatal generáció, azok, akik terveiket saját maguk, vagy kisvállalatok segítségével gyártják le.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
