Az Erdélyi-medence flóra-adatbázisa az Adatbank.ro-ban
szerk. 2008. július 11. 16:01, utolsó frissítés: 15:00A bókoló zsályától a zászlós csüdfűig: szinte 200 olyan növényfajt internetesítettünk, melyek egy-egy élőhelytípushoz hűségesen kötődnek.
Van valami automatikus varázsa annak, amikor az ábécé rendje szerint egymás mellé kerülnek egymástól meglehetősen eltérő minőségű dolgok – elég csak a családi leltárra gondolni Esterházy Harmonia Caelestisében, ahol ott van a kösöntyű, és a budapesti buszbérlet a hatvanas évekből.
Az Erdélyi-medence flóra-adatbázisa persze szigorúan tudományos szempontok szerint összeállított forrásmunka, de az ábécérend és a felsorolás struktúrája miatt nem nélkülöz némi önkéntelen lírát. A henye csukóka, a fehéres csüdfű, a magyar lednek vagy a pompás zsoltina növényfajnevek valószínűleg annak is megpiszkálják az érdeklődését, aki nem a biológus kutató szemével böngészi az oldalt.
„Különböző fajcsoportok – sztyepp, erdős-sztyepp és erdei fajok – elterjedési térképét rajzoltuk meg, szakirodalmi és saját adataink alapján, összesen 194 növényfajét. Olyan ritka vagy nem közönséges fajokat válogattunk ki, amelyek egy-egy élőhelytípushoz (sztyepp, erdőssztyepp, erdő) hűségesen kötődnek. Ez a fajszám a román flóra több mint 3000 növényfajának vagy a történelmi Erdély 2100 edényes fajának csupán elenyésző hányadát képviseli, azonban jó alapot teremthet a további, más célú, adatgyűjtés és közlés számára.
A következőkben növényföldrajzi elterjedés (flóraelem) szerint csoportosítva fogjuk bemutatni a fajokat, mindegyik fajhoz rövid leírást, fényképet vagy ábrát, elterjedési térképet a medencén belül, a fajjal kapcsolatos közléseket csatolva” – írja a szerkesztő, Szabó Anna. Az adatbázis első eleme például a
bókoló zsálya, kónya zsálya (salvia nutans).
Az Erdélyi-medence flóra-adatbázisából megtudjuk róla, hogy az eurázsiai és középeurópai származású fajok csoportjába, és az ajakosok családjába (Labiatae) tartozik. Továbbá:
„Egy méter magasra is megnövő, szinte levéltelen szárú (vagy 1-2 levélpárú), felső részén elágazó zsálya, virágzáskor bókoló szárai messziről láthatóan kiemelkednek a gyepből. Tőlevelei nagyok (5-15 cm), tojásdad-háromszög alakúak, szíves vállúak, hosszú nyelűek, szegélyük szabálytalanul csipkés vagy csipkés-fogas. A levél felszíne kopaszodó vagy gyér szőrű, fonákja ellenben sűrűn szürkés-molyhos. Szárlevelei (ha vannak) jóval kisebbek, gyakran ülők. Virágzata elágazó, tömött álfürtökből áll, kocsánya apró szőrös, nyíláskor bókol.”
>> tovább az Erdélyi-medence flóra-adatbázisára >>
Mindenik növényfaj leírásához fotó tartozik, elterjedését Google-térkép mutatja. A kutatók egy-egy táblázatban találják meg, hogy a fajt hol, mikor, melyik helyszínen dokumentálták, és azt is, hogy az erről szóló közlés melyik szakfolyóiratban vagy referenciaműben jelent meg.
Az adatbázis 2004-2005 között készült, egy növényföldrajzi elemzés kapcsán. Összeállításában Kun András (MTA-Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, Magyarország), Ruprecht Eszter és Szabó Anna (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár), valamint Csergő Enikő és Hajdu Zsolt (BBTE, diákok) vettek részt. Az internetes felületet az Erdélyi Adatbank munkatársai alakították ki.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
