Hogy születik az Ezüst Medve?
kérdezett: Dunai László 2009. április 22. 09:35, utolsó frissítés: 09:35A Varga Katalin berlini sikere a kép és hang egyensúlyának köszönhető. Interjú a film Ezüst Medve díjas hangvágójával.
Székely Tamás érettségi után került Nagyváradról Budapestre, majd az egyetemi szakmai gyakorlatnak köszönhetően sikerült elérnie, amire tizedikes kora óta vágyott: hangmérnök-tanoncként kezdhette el azt az utat, ami idén az Ezüst Medvéhez vezetett. A Varga Katalin a Berlinálén a legjobb hangtervezésért kapta ezt a díjat.
Hogyan kerültél kapcsolatba a hangvágással?
– Nagyváradon érettségiztem az Ady Endre Líceumban, majd Pestre jöttem a Budapesti Műszaki Főiskola Villamosmérnöki szakára. Voltam olyan szerencsés, hogy már tizedikes korom óta tudtam, hangmérnök akarok lenni.
A főiskola harmadik évében mindenkinek szakmai gyakorlatra kellett mennie. Ekkor történt, hogy az összes budapesti stúdióhoz bejelentkeztem, de csak kevesen jeleztek vissza, illetve álltak szóba velem. Az R.D.I. Stúdióba rövid levélváltás után be is hívtak, és onnantól kezdve mint lelkes kibic vettem részt a stúdió életében.
A szakmai gyakorlat ideje alatt többet tanultam, mint a 3 főiskolás évem alatt összesen. Ebben óriási szerepe van Dr. Erdélyi Gábornak, aki amellett, hogy a stúdió vezetője volt akkor (munkáját most fia, ifj. Erdélyi Gábor vette át), a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít hangismereteket. Ő szinte mindent tud erről a szakmáról, amit tudni lehet, és tudását rendkívül önzetlen módon adja át, ami szerintem nagyon ritka manapság.
Hogyan kerültetek kapcsolatba Peter Stricklanddel?
– Peter a Szlovákiában tett próbálkozás után Budapesten szerette volna befejezni filmjét, ehhez keresett megfelelő partnert. Az általa megkérdezett emberek minket ajánlottak.
Mennyit dolgoztatok a Varga Katalin hangutómunkáján?
– A Varga Katalin hangi utómunkálatai másfél hónapig tartottak, 2008 júniusa és júliusa között, napi 8-9 órában. Előttünk egy pozsonyi stúdió már dolgozott rajta 2007-ben, de sajnos az ott elért eredményeket nem sikerült felhasználni, így teljesen nulláról kellett kezdenünk.
Hány emberből állt a csapat, és kinek mi volt a feladata?
– A stúdióban jellemzően hárman dolgoztunk a filmen, Kovács György hangmérnök, ifj. Erdélyi Gábor hangtervező és jómagam. De rajtunk kívül nagyon sok ember munkája kellett ahhoz, hogy a film ilyen kitüntetésben részesüljön. Meg kell említenem Karaszek Zoltánt, aki a helyszíni hangfelvételeket készítette, a két zeneszerzőt, Geoffrey Coxot és Steven Stepletont, valamint magát a rendezőt, Peter Stricklandet, akinek a lelkesedése szerintem nagyon nagy erőt adott mindnyájunknak.
Hogyan zajlik egy hangutómunka, milyen fázisai vannak?
– Az elmúlt 15 évben óriási fejlődés ment végbe a filmiparban is a digitális technika úttörésével. A hangszalagok és a régi klasszikus vágóasztalok kora lejárt. Ma már minden számítógépek és a legkülönbözőbb szoftverek segítségével történik. Sok esetben már maga a forgatás is digitális kamerával történik a HD technológia megjelenése óta. Amennyiben hagyományos filmre forgatnak, úgy az első fázis a kép digitalizálása.
Miután az offline kép ily módon előállt, a vágószobában minden egyes csapó alá odavágják a hozzá tartozó hangot, amit a hangmérnök rögzített valamilyen hard disk recorder segítségével. Ezek után jön a néha évekig húzódó vágás. Az így kialakult film hanganyagát (ami manapság már akár 10-12 sávból is állhat) küldik aztán tovább a hangi utómunkát végző stúdiónak. A hangstúdióban az első fázis a dialógusok kiegyenlítése, a legfontosabb ugyanis, hogy a film mondanivalója eljusson a nézőhöz - ami lehetetlen, ha nem érthető az egyes szereplők közötti párbeszéd.
A folyamat végére kiderül, ha egy jelenet eredeti hangja nem használható, azt szinkronizálni kell. Készül egy utószinkron lista, amely írásakor a fent említett technikai, valamint művészeti szempontokat is figyelembe veszik, például nem megfelelő színészi játék vagy szövegcsere esetén. Az utószinkron után felveszik a zörejszinkront is, ami többek között az utószinkronizált jelenetek zörejeit is tartalmazza. Az így elkészült hangsávokat aztán beimportálják a vágószobából kapott, kiegyenlített, zajszűrt sávok mellé.
Most jön tulajdonképpen a hangtervezés fázisa, amikor az így kapott anyag mellé különböző atmoszférák, speciális effektek és zene kerül. Ezt a néha több száz sávra duzzadt anyagot előbb előkeverik, majd a keverés folyamán beállítják a végleges arányokat. Miután elkészült a végleges kevert hang, következik a kiírás fázisa, amely minden formátumnál – Dolby SR, Dolby Digital, DTS, SDDS – más és más kritériumok alapján történik. Ez a dolog technikai oldala.
Viszont az, hogy a filmhang mennyire jó, mennyire segíti a filmet, mennyire tud hatni a nézőre, akár tudat alatt is, nem csak a technikától függ. A hangtervezés fázisában roppant jelentőséggel bír, hogy az adott jelenethez mely atmoszférát választjuk ki, miért pont azt a szélsusogást vágjuk be, hogyan segíti a hang a film dramaturgiáját. Nagyon érzékenyen kell bánni a hangokkal, mert bár egy film esetében a kép az elsődleges információ, néha a hangok legalább olyan fontos szerepet játszanak az adott hatás elérésében.
A Varga Katalin című film esetében a siker titka szerintem abban rejlik, hogy Peter egyenlő hangsúlyt fektetett a képre és a hangra, valamint abban, hogy a hangstúdióban dolgozó stáb – Gyuri, Gábor és jómagam – eléggé specifikált tudással rendelkezik, az elért díj tehát egy nagyon jól összedolgozó csapat eredménye.
Milyen hanganyagokból gazdálkodtatok?
– A film hangtára nagyon sok összetevőből épült fel. Az alapot egyértelműen a Zoltán által felvett helyszíni hangok szolgáltatták. Erre lettek ráépítve a különböző atmoszférák és speciális effektek, amelyek többnyire az R.D.I. Stúdió valamint Kovács György hangmérnök saját archívumából kerültek elő. Peter is rengeteg hanganyagot hozott, többek között olyat is, amit a Brit Nemzeti Múzeum hangarchívumából ásott elő. (Egy bagolyhangról van szó, amit egy angol hangmérnök rögzített Cserépfalun, Magyarországon). Felhasználtuk többek között a Szászcsávás Band, a Szónikus Élelmezési Együttes valamint a Nurse with Wand felvételeit is.
Ha szükségetek van egy hangra, azt honnan "szerzitek" be?
– Ha módunk van rá, akkor a saját archívumunkat használjuk. Az évek folyamán összegyűlt egy olyan hangtár, amiben szinte mindenféle hang megtalálható. Ha azonban mégis szükségünk lenne valamire, megpróbáljuk zörejszinkronnal megoldani, és ha ez sem segít, akkor jöhet az interneten való keresgélés. Nagyon sok olyan portál van, ahonnan akár nagyon specifikus hangok is megvásárolhatóak.
Egy idő után nem mélyedsz annyira bele a munkába, hogy elveszíted az objektív ítélőképességed?
– Körülbelül másfél – két hónap az, amit szerintem egy filmmel intenzíven foglalkozni lehet. Utána természetesen lehet csiszolgatni, finomítgatni rajta, de mindenféleképpen ki kell kérni olyannak is a véleményét, aki még nem hallotta (vagy legalábbis nem annyiszor), hiszen, mint ahogy mondtad, te már nem vagy képes egy idő után objektíven megítélni.
Hogy ez az idő mikor jön el, az egyébként teljesen film- és személyfüggő. Gábor kollégám például alapvetően egy művészeti beálítottságú ember, nagyon intenzíven veti bele magát az összes filmes munkájába, és emiatt talán hamarabb is “belefárad”. Én inkább technikai felfogású vagyok, így lehet rám nincs akkora hatással egy-egy film, ezért picit később jön el ez az idő.
Melyik volt a munka legnehezebb része?
– Emlékeimben kotorászva nem igazán emlékszem olyan fázisra, amelyet a munka legnehezebb részeként jellemeznék. Bizonyos nehézséget okozott, hogy a rendezővel való kommunikáció angolul történt. Egyes esetekben még magyarul is nehéz a rendezővel közös nevezőre jutni.
Mennyi idő kell ahhoz, hogy rá tudj hangolódni egy film hangvilágára? Hogyan tudja a rendező kommunikálni azt, mit szeretne hangban? Milyen volt ebből a szempontból a munkakapcsolat Peter Stricklanddel?
– Mikor egy filmre megbízást kapunk, azzal kezdjük, hogy többször is végignézzük, beszélünk az alkotókkal. Ennyi idő elég szokott lenni ahhoz, hogy mi magunk is ráhangolódjunk. Peterrel ilyen szempontból nagyon könnyű volt dolgozni, mert egyrészt neki nagyon konkrét elképzelései voltak bizonyos megoldásokat illetően, de ugyanakkor nagyon nyitott volt az új dolgok iránt, rendkívüli módon megbízott bennünk.
Az Ezüst-Medve díjnak köszönhetően kaptál/kaptatok újabb megbízásokat?
– Természetesen az Ezüst Medve díj fantasztikus szakmai elismerés, óriási megtiszteltetés, de én személy szerint egyféle pünkösdi királyságnak tartom. Nem hiszem, hogy e miatt a díj miatt az elkövetkezendőkben záporoznának a megrendelések az R.D.I. Stúdióba.
A magyarországi szakmai szférában a stúdió neve eddig is jól csengett, köszönhetően az ott készült fesztiválgyőztes filmeknek, mint pl. a “Kontroll” vagy a “Valami Amerika” első része (mindkettő hangmérnöke Juhász Róbert), az “Iszka utazása”, mely több mint tíz díjat hozott el szerte a világból (hangmérnöke Vámosi András), vagy a Tarr Béla által rendezett “A londoni férfi”, mely a cannesi fesztivált is megjárta (hangmérnöke Kovács György).
Amiben ez a díj segített, az az, hogy nemzetközi szinten többet beszéltek – vagy, ha mondhatom így – egyáltalán beszéltek a magyar filmgyártásról, na és persze rólunk, ami eredményezhet külföldi megrendeléseket.
A film utóléletének mennyire vagytok részesei?
– Mondhatni eléggé. Gábor édesapjával részt vett a Magyar Filmlabor által szervezett vetítésen. Április 2.-án a bukaresti NeXt feszitválra voltunk hivatalosak, ahol szemináriumot kellett volna tartsunk a hangtervezésről, de sajnos a kiruccanás a minket utaztató légitársaság miatt meghiúsult. De hivatalosak vagyunk a júniusban Kolozsváron rendezendő TIFF-re is.
Mi egy hangos legnagyobb álma?
– Gondolom, most azt kéne írnom, hogy természetesen az Oscar-díj. Nos, az én álmom nem is áll nagyon messze ettől. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen fiatalon egy Ezüst Medve díj birtokosa lehetek. De rengeteget kell még tanulnom, és nagyon jó lenne, ha azt egy orlandoi iskolában tehetném. Hogy jön ide az Oscar-díj? Nos, az itt végzett hallgatók nagy része részesül Grammy vagy Oscar díjazásban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
