Cannes 2009: Becstelenek, antikrisztusok és szerelmes postások
Gyenge Zsolt 2009. május 14. 18:04, utolsó frissítés: 2009. május 15. 15:46Szerda este a Pixar film díszvetítésével megkezdődött az utóbbi évek legígéretesebb Cannes-i fesztiválja: Tarantino, Lars von Trier, Almodóvar, Coppola mind új filmmel érkezik a Croisette-re.
Úgy néz ki, hogy hiába ígérnek ragyogó napsütést, lágyan ringatozó tengert és halkan susogó pálmafákat az elkövetkező tíz napra, nem sokat fogunk látni belőlük. Sok év nyavalygásai után az idén a legnagyobb ínyenceknek sem lehet kifogásuk a cannes-i válogatással szemben, hiszen minden korosztály, minden kontinens és rengeteg filmstílus képviselve van.
Az idei versenyprogram legnagyobb sztárja vitathatatlanul a Cannes-ban amúgy külön kultusszal rendelkező Tarantino, aki amióta néhány éve zsűrielnök volt, akkor se hagyja ki a fesztivált, ha éppen nincs kész filmje (tavaly egy fergeteges mesterkurzust tartott itt). Az második világháborúban játszódó Inglorious Basterds régóta dédelgetett tervei eredményeként egy olyan mozi tűnik születni, amelyikben a történelmi érdeklődés erőteljesen összefonódik Tarantino közismert mozi iránti rajongásával.
De hogy pontosan mi került ki ezúttal a kezei közül, csak jövő szerdán tudjuk meg. A Croisette másik fenegyereke már hétfőn bemutatkozik, a korábbi terveit módosító Lars von Trier (a nem túl sikeresnek bizonyult Manderlay után egyelőre nem folytatja az Amerika trilógiát) Antikrisztus címmel forgatott fantasztikumba hajló szerelmi drámát.
Pedro Almodóvar nem bír elszakadni Penelopé Cruz-tól, aki újra főszerepet játszik – ezúttal egy olyan író-rendező feleségét alakítja, aki egy autóbalesetben megvakul, és elveszti élete párját. Képzeletbeli és valóságos világok kavarognak a Los abrazos rotos-ban, amelyet kedd reggel fognak először vetíteni.
Az ázsiai film rajongóinak igazi csemege lesz az idei fesztivál, Park Chan Wook-kal, az Old Boy rendezőjével az élen. Járvány, vallás, szerelem és szenvedély keveredik új filmjében, a Thirst-ben. Az Amerikába szakadt Ang Lee (Tigris és sárkány, Brokeback Mountain) Woodstock genézisét próbálja feltárni annak a teleknek a tulajdonosán keresztül, aki a huszadik század talán leghíresebb zenei fesztiválját pontosan 40 évvel ezelőtt befogadta.
A rendkívül termékeny hongkongi Johnnie To minden filmjében a műfajokon belülről feszegeti a zsánerek határait, az idén egy esős bosszútörténetet hozott Cannes-ba.
A hagyományos európai művészfilm is jelen lesz néhány nagyágyúval. A fesztivál nagy eseményének ígérkezik a filmművészet egyik legnagyobb élő klasszikusának, a 86 éves Alain Resnais-nek a bemutatója.
A filmtörténet néhány kultikus alkotásának rendezője (Hiroshima, mon amour, Tavaly Marienbadban) egy enigmatikus, személyes hangvételű filmmel jelentkezik. Az osztrák Michael Haneke egy Franciaországba (Caché) és Államokba (Funny Games U.S) tett kirándulás után most Németországban forgatott, ahol első világháború környéki egyházi iskolán belüli erőszakos események gyökereit próbálja – állítólag rendkívül felkavaró módon – felkutatni.
Versenyben van még a 2007-es Arany Pálma nyertese, a brit Ken Loach is, aki egy korosodó postás történetének társadalmi és személyes vonatkozásaira kíváncsi a Looking for Eric-ben.
A nagy nevek mellett természetesen a meglepetések jelenthetik az igazi csemegét. Személyesen három filmre vagyok nagyon kíváncsi. A palesztin Elia Suleiman a 2002-es, zseniálisan ironikus és szívbe markolóan őszinte Deus ex machina óta nem készített játékfilmet, most a saját családjának történetén alapuló The Time That Remains versenyben van.
Az argentin Gaspar Noé 2002-ben annyira kivágta a biztosítékot a végletesen radikális Irréversible-vel, hogy azóta nem készíthetett filmet. Az Enter the Void egy jelent, múltat és jövőt keverő, képzeletbeli hallucinatórikus utazás Tokió utcáin. A harmadik reménység az iráni Bahman Ghobadi-hoz fűződik, akinek Nobody Knows about the Persian Cats című fiktív dokumentumfilmje az iráni undergorund zenei szcénát jeleníti meg.
A román jelenlét újra jelentős Cannes-ban, Corneliu Porumboiu például egy szintet előre lépett, hiszen előző filmje, az A fost sau nu a fost még csak a Quinzaine de Réalisateurs szekcióban szerepelt, most azonban már a nagyobb Un Certain Regard válogatásban szerepel. Ugyanott vetítik le az Amintiri din epoca de aur c. szkeccsfilmet, amit Hanno Höfer, Răzvan Marculescu, Cristian Mungiu, Constantin Popescu és Ioana Uricaru rendezett.
A magyar jelenlét Kenyeres Bálint rövidfilmjére, A repülés történetére korlátozódik, ami a Semaine de la critique szekcióban mutatnak be.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
