A fesztiválzsűri a nehéz filmeket szereti
Fülöp Noémi 2009. június 02. 16:53, utolsó frissítés: 2009. június 03. 13:33Corina Șuteu, Dan Făinaru, Assumpta Serna, Hajdu Szabolcs és Jim Stark választják ki a TIFF legjobb filmjét.
„Nem szeretem a fesztiválfilmeket, pontosabban a fesztiválfilm kifejezést” – jelentette ki Hajdu Szabolcs magyarországi filmrendező a TIFF zsűrijének mai sajtótájékoztatóján. A rendező kifejtette, a fesztiválfilm legfőbb jellemzője, hogy megpróbál megfelelni azon fesztivál(ok) elvárásainak, amelyre készült.
„Azt szeretem, ha egy film jó és passz, tiszta szándék és őszinte érdeklődés áll mögötte” – summázta Hajdu. Assumpta Serna spanyol színésznő osztotta Hajdu Szabolcs véleményét: szerinte a fesztiválok zsűrijeinek tagjai nem szeretik a szórakoztató filmeket,
minél nehezebben értenek egy filmet, annál többre értékelik.
„Nagy erőfeszítésbe kerül megcsinálni egy filmet – a zsűri erőfeszítése abban kellene álljon, hogy úgy nézze ezeket a filmeket, mintha maga is a közönséghez tartozna” – fogalmazott a színésznő. A kolozsvári filmfesztivál zsűrije legnagyobb erősségének azt nevezte, hogy mindenki más szemszögből: a rendező, a producer, a színész, a kritikus szemével vizsgálja a filmeket.
Corina Șuteu, a New York-i Román Kulturális Intézet vezetője elárulta, minden fesztiválon az érdekli a leginkább, milyen szempontok szerint választotta ki a rendezvény bizottsága az ott vetített filmeket. „Magam is próbálok belehelyezkedni ebbe a nézőpontba zsűrizés közben” – mondta Corina Șuteu.
Dan Făinaru filmkritikus kijelentette, számára egy fesztiválfilmnek jobbnak kell lennie, mint azoknak az alkotásoknak, amiket a mozikban vetítenek. Jim Stark amerikai producer pedig hozzátette: ők is
ugyanúgy áldozatok, mint a közönség,
hiszen nem ők válogatták össze a filmeket a fesztiválra. „Szerencse, hogy a TIFF válogatóbizottsága kellőképpen jó fej volt” – fűzte hozzá a producer.
Stark azt is elmondta, szerinte a legjobb filmek azok, amelyek univerzális sztorit mondanak el, amelyet bárki, bárhol, bármikor át tud érezni – ugyanakkor fontos, hogy ezek a sztorik egy konkrét hely sajátosságai által keretbe foglalva jelenjenek meg. A producer a fentieket nevezte a román filmgyártás nagy erősségének.
A moziba járók számának csökkenéséről Assumpta Serna kifejtette: arra tanítja a filmegyetemek hallgatóit, hogy a legjobb alapanyagból dolgozzanak, gondosan válogassák meg az adódó filmötleteket. A színésznő a filmgyártás jövőjét a digitális terjesztés elterjedésében látja.
Hozzátette, az internet elterjedésével a közönségnek egyre több
olyan filmre lesz igénye, amelyek közel állnak hozzájuk.
„A művészfilmek teljesíteni tudják ezt az elvárást – de azt nem mondtam, hogy teljesítik is” – fogalmazott a színésznő.
Jim Stark ugyanakkor a mozi mellett megjelent számtalan más szórakozási lehetőség hatásának tudta be a nézőszám csökkenését. Úgy vélte, Amerikában a mozi jövőjét az eseménynek számító filmek: a nagy, IMAX formátumú, illetve a három dimenziós alkotások jelentik.
„Megértem az embereket, amiért nem mennek moziba – mondta Hajdu Szabolcs. – A nap hetven-nyolcvan százalékát két dimenzióban töltik: a mobiltelefon kijelzője egy négyzet, a számítógép képernyője egy négyzet. Érthető, hogy ha valaki pihenni akar,
nem egy újabb négyzetet szeretne látni
a moziban. Arra biztatom az embereket, hogy valós élményeket éljenek meg, mivel a világ egyre virtuálisabb.”
Dan Fainaru ugyanakkor úgy látta: valójában az történik, hogy egyre több ember egyre kevesebb filmet néz meg, azért, mert kevés alkotó engedheti meg magának a nagy reklámkampány finanszírozását. Aggasztónak látta azt is, hogy egyre kisebb szükség van filmkritikusokra – a média ehelyett arra törekszik, hogy azt írja meg egy filmről, amit a közönség olvasni szeretne.
Corina Suteu a romániai hatóságokat, illetékes intézményeket hibáztatta, amiért nem fektetnek be a mozik felújításába. Kifejtette, az ország brandjének kiépítéséhez nagy mértékben hozzájárulhatnának a külföldön elismert romániai filmek – ám hozzáfűzte, erről sajnos a romániai hatóságok nem vesznek tudomást.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt