Hogyan lett a vérszívóból tini-ikon?
Fülöp Noémi 2009. augusztus 13. 15:28, utolsó frissítés: 15:28A vámpírok körül minden felborult: gyilkolászás helyett művért isznak, beleszeretnek az áldozataikba, a tinilányok pedig rettegés helyett beléjük zúgnak.
Egy óriási sikerű mozifilm, egy tévésorozat, amely ott van a legtöbbször letöltött sorozatok toplistáján, illetve egy másik sorozat, amely ősszel indul – és még szó sem esett a könyvespolcnyi bestsellerről, amelyek mind a vámpírokról szólnak. A vérszívók ugyanolyan visszatérő divathullám, mint a töltött talpú női cipő.
A több száz éves népi hiedelmek egymás rémítgetésére kiválóan alkalmas, élőhalott vérszívóit azonban szexi tini-ikonná stilizálta az idő, akik a legújabb trend szerint a légynek sem ártanak. A modern vámpír nevet a fokhagymán, vígan korzózik napvilágnál, emellett szép, gazdag, művelt, és bonyolult lelkivilággal rendelkezik.
A legelső vámpírdivat-hullám idejében persze mindez még másként volt, ehhez azonban nem elég a kilencvenes évekig visszamenni. A 19. század elején (pontosabban 1816-ban) Byron egyik haverja, John William Polidori doktor írt egy történetet egy Lord Ruthven nevű vámpírról – ő az első a vámpírtörténelemben, aki több, mint szörnyeteg:
egyszerre vonzó és taszító figura.
Lord Ruthven fő foglalatossága a történetben a szép nők elcsábítása, majd megölése – körülötte valóságos hype-hullám kezdett gyűrűzni, ami a 19. században a sztori számtalan újranyomásából, illetve színházi- és operaelőadásokból állt. Poe, Gogol, Dumas és Tolsztoj is írtak vámpírsztorikat, maga Ruthven pedig többek között a Superman-képregényekben is visszatért.
Az igazi blockbuster azonban Bram Stoker 1897-ben megjelent, Drakula című regénye volt. A főhős sok mindenben hasonlított Lord Ruthvenre, és alkalmazkodott a műfaj összes íratlan szabályához – fiatal nők vérét szívta, gyerekeket gyilkolt, félt az egyházi tárgyaktól és a fokhagymától, és elég volt egy Bowie-kés ahhoz, hogy elpusztuljon.
Ő ihlette minden idők első vámpírfilmjét, Friedrich Wilhelm Murnau 1922-es Nosferatu-ját. A fekete-fehér némafilmből igazi klasszikus lett: Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott, de a film sok másban is kiemelkedett a Drakula-filmek sorából. Ahhoz azonban még el kellett telnie néhány évtizednek, hogy napjaink szívtipró vámpírjai feltűnjenek a színen.
A '70-es évek elején egy édesanya, akinek lánya leukémiában hunyt el, egy vámpírokról szóló könyv megírásába menekült. A történetet a téma elengedhetetlen darkos hangulata mellett finom szomorúság lengte át – ezek a vámpírok már
nem csak csábítottak, vért szívtak és gyilkoltak,
hanem gondolkoztak, sőt, éreztek is. Megkérdőjelezték önnön felsőbbrendűségüket az emberekkel szemben, kipróbálták az állatvér-diétát, filozófikus gondolatokat fogalmaztak meg az (örök) élet értelméről, szerelmesek lettek. Anne Rice 1976-ban megjelent Interjú egy vámpírral című regénye bestseller lett, és tíz részes sorozattá nőtte ki magát, amelyből az utolsó 2003-ban jelent meg.
Nem túlzás azt állítani, hogy Rice megreformálta a műfajt – az ő vámpírjai egyéniségek, vannak köztük jók és gonoszak, a jók pedig éppen csak annyira félelmetesek, ami ahhoz szükséges, hogy érdekesek maradjanak. Miután 1994-ben az Interjú egy vámpírral filmváltozatában Lestat-nak Tom Cruise, Louis-nak pedig Brad Pitt kölcsönözte az arcát, eldőlt az is, hogy a vámpír imázsához hozzátartozik az emberfeletti szépség.
Nem merültek feledésbe az Anne Rice megalkotta vámpírvilág törvényei sem – a vámpír-dinasztiák szigorúan titkos szabályrendszere köszön vissza többek között a Vampire: The Masquerade című szerepjátékban. A kilencvenes években megjelent játék hírnevéről mi sem árulkodik jobban, mint hogy néhány éve még Magyarországon is aktív Vampire-játékos közösség létezett.
Ha vámpírokról van szó, nem maradhat ki a Buffy-sorozat (Buffy the Vampire Slayer): 1997 és 2003 között a vámpírölő szőke tinilány kalandjait követték a tinédzserek szerte a világon. Bár a forgatókönyvíró, Joss Whedon terve az volt, hogy a horrorfilmek örökös szereplőjét, a hamar elhalálozó naiv szőkét formálja át erős női karakterré, a végeredmény inkább
a popkultúra vámpírképének paródiája lett.
A Buffy-sorozat ugyanakkor valami teljesen újat is hozzáadott a vámpírkultuszhoz: a viszonzott, mégis beteljesületlen szerelem vonzerejét. Buffy belezúgott Angelbe, aki vámpír volt ugyan, de kivételes módon rendelkezett lélekkel – amelyet azonban első szeretkezésük alkalmával elveszített, és vérengző fenevaddá vált. Bár Angelt később sikerült észhez téríteni, holtomiglan továbbra sem lehetett a dologból, úgyhogy Angel elköltözött a városból, és saját tévésorozatot kapott.
Közben persze élt és virult a vámpírtrend másik, sötétebb oldala is: a Buffyval szinte egyidőben, 1998-ban bemutatott Blade (Penge) című mozifilm nagyon dark, nagyon cool és nagyon sikeres volt. A csak félig vámpír, ezáltal jóindulatú főszereplő a halandókat védte a világuralomra törő gonosz vámpíroktól, míg a Guillermo del Toro rendezte folytatásban vámpírevő vámpírokat kellett megfékeznie.
2005-ben pedig megjelent a Twilight (Alkonyat), Stephenie Meyer négy részes bestseller-sorozatának első kötete, és idén vetítették a könyveken alapuló mozifilm-sorozat első részét (mondani sem kell, teltházakkal). “Álomvilág a tinilányok számára, akik a 21. századi amerikai keresztény értékek és a köldökét mutogató, Lolita-szerű Britney Spears hatása alatt nőttek fel” - fogalmazott Doree Shafrir, a The New York Observer újságírója.
Edward Cullen, a Twilight vámpírja külső szempontjából egyszerűen tökéletes, emellett (egész családjával együtt) állatvéren él, suliba jár a tesóival, de ugyanakkor félkézzel megemel egy autót, jólnevelt, érzékeny, művelt, és jobban félti önmagától a barátnőjét, mint amennyire az fél tőle. Ja, és nem hajlandó lefeküdni Bellával, attól tartva, hogy elveszíti az önkontrollját. Míg
a szülők és a tanárok ódákat zengenek a Twilight-ról,
mert arra tanítja a tiniket, hogy a szexuális absztinencia is lehet menő, léteznek ellenvélemények is. Meg Cabot, a The Princess Diaries (Neveletlen hercegnő) című könyvsorozat szerzője szerint az a hősnő, aki vámpírrá válna a szerelme kedvéért, teljesen antifeminista szereplő. Mások szerint pedig Edward simán csak játszik Bella érzelmeivel.
Ugyanebből a helyzetből indul, de egészen máshová lyukad ki L. J. Smith regénysorozata, a Vampire Diaries (Vámpírnaplók). A főhős, Elena iskoláslány, aki beleszeret Stefanba, a vámpírba, ám rövid időn belül szerelmi háromszögbe gabalyodik Damonnal, Stefan testvérével. Eközben többször is meg kell menteniük a világot, amiben a második kötettől kezdve Elena simán lekörözi a vámpírokat.
Elena a történet folyamán vámpírrá, majd újra emberré válik, közben többször meghal és feltámad. Hogy mi lesz a vége, nem tudni, mert a legújabb kötet éppen készülőben van. Az azonban biztos, hogy szeptemberben vetítik a könyveken alapuló tévésorozat első részét. Közben pedig készülőben vannak könyvek vegetariánus vámpírral, vámpíriskolával, divatőrült vámpírral, magándetektív vámpírral, illetve vámpírvadász iskolással. Azt illetően, hogy
mi képezi a vámpírok legfőbb vonzerejét
a tinilányok szemében, mindenki mást mond – bár így vagy úgy, de a szex mindegyik magyarázatban fontos szerepet játszik. Van, aki szerint a vámpír attól vonzó, hogy hatalma van a nők fölött, és “áldozata” önként engedi át neki az irányítást. Emily Hodgson Anderson, a dél-kaliforniai egyetem angoltanára ugyanakkor arra tippel: a teljes szexuális szabadság korában külön vonzerővel bír egy olyan figura, amelyik éppen ennek ellenkezőjéről, azaz az önmegtartóztatás, a kivárás szépségéről szól.
Azonban a vámpír-vírus nem csak a tiniket érte utol. Az HBO True Blood című sorozatának célközönsége már kinőtt a kamaszkorból – a sorozat fő témája pedig a másság elfogadása. A True Blood vámpírai művért isznak, és be szeretnének illeszkedni a halandók társadalmába. Vámpírfiú-halandó lány – szerelem persze azért ebben is van, de a cselekmény inkább rejtélyes halálesetek és a tettes megtalálása körül bonyolódik.
És úgy tűnik, további kísérletek várhatók arra, hogy a vámpír visszakerüljön hagyományos helyére – a rettegett szörnyek közé. Justin Cronin felnőtteknek szánt regénytrilógiájában azokból lesznek vámpírok, akiket megfertőz egy mesterségesen létrehozott járvány – a 2016-ban játszódó sztoriban egy Amy nevű árva kislány menti meg a világot különleges erőivel. Az első, The Passage (átjáró, folyosó vagy akár utazás) című kötet 2010 nyarán jelenik meg.
Guillermo del Toro pedig nyíltan felvállalja, hogy ellenszenvesnek találja a romantikus vámpírok divatját. A filmrendező szerződést kötött egy kiadóval egy vámpírregény-trilógia megírására, amelyben szintén egy vírustól lesz vámpír a halandókból – a The Strain (a strain baktériumtörzset, de származást is jelent) című első kötet már megjelent. A pletykák szerint pedig a szerző azt tervezi: három évados tévésorozat készül majd a regények alapján.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
