Kafka vegetariánus volt és bordélyba járt

2009. június 23. 10:45, utolsó frissítés: 11:39

Egy brit akadémikus könyvében alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az Excavating Kafka (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

A La Stampa című olasz lap beszámolója szerint Hawes művében bebizonyítja, hogy a nagy író alakját a mítoszok, az akadémia, az idegenforgalom és az olvasók torzították el hamis legendákkal.

A legelterjedtebbek közé tartozik például, hogy Kafka végrendeletében arra kötelezte barátját, Max Brodot, hogy semmisítse meg minden művét; hogy életében ismeretlen volt, többek között azért, mert habozott publikálni; hogy brutális apja terrorizálta; hogy agyonnyomta kiúttalan, bürokratikus munkája; hogy német nyelvű zsidóként Prágában "kettős gettóba" volt zárva, mert kisebbség volt a kisebbségben, egy abszurd és szétesőben lévő birodalomban, az Osztrák-Magyar Monarchiában. A mítosz része volt az is, hogy műveiben Auschwitz sötét előérzetét fogalmazta meg.

Hawes leírja, hogy Kafka egy milliomos fia volt, a nagy családi házban vagy nővéreinél élt. Ismert ügyvédként ténykedett, egyik vezetője volt a munkahelyi balesetekkel foglalkozó csehországi biztosítónak.

Vigyázott az egészségére, rendszeresen tornázott, nem ivott, nem dohányzott, vegetariánus volt. Kafka playboy volt, egy bordély mellett elhaladni számára olyan érzésnek számított, mint amikor "a szerelmes férfi szerelme háza mellett halad el". Szüksége volt a szexre társadalmilag alatta álló személyekkel, amit az a szado-mazochista képgyűjteménye is bizonyít, amelyet Hawes megtalált a British Libraryben, és csatolt is könyvéhez.

1917-18-ban azonban rosszra fordult a sorsa. Ekkor diagnosztizálták nála a tüdőbajt, és mint osztrák zsidónak, más légkörben kellett élnie az újonnan létrejött Csehszlovákiában. Mindezt tükrözték újabb könyvei, amelyek az áhított és a való élet közötti mély szakadékot ábrázolták - az utókor viszont éppen ezeket a késői műveket ismeri a legjobban. A per, A kastély és az Amerika 1924-ben bekövetkezett halála után látott napvilágot. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!