A világörökség része lett a busójárás és a doina
2009. október 02. 10:51, utolsó frissítés: 10:51
Teljessé vált a világ szellemi kulturális örökségeit tartalmazó lista, amelyet az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete állított össze Abu Dzabiban tartott tanácskozásán. A kormányközi bizottság összesen 76 hagyományt, köztük a mohácsi busójárást és a román doinát nyilvánított védetté.
"A Romániában számos néven ismert doina lírai, ünnepélyes ének, amely improvizált és spontán. A romániai népi hagyomány lényegeként 1900-ig az ország számos területén ez volt az egyetlen zenei műfaj" - áll az UNESCO indoklásában. A mohácsi busójárással kapcsolatban arra térnek ki: a február végi farsang részét képező hat napos fesztivált az ijesztő kosztümöt viselő, busónak hívott férfiakról nevezték el.
A frissen megőrzésre érdemesnek nyilvánított szokások és hagyományok között van például az argentin tangó is, jelentős részük: 21 hagyomány azonban kínai. A világörökség része lett lett például a sárkányhajó fesztivál, a papírvágási technika, a Kínában élő koreaiak bő termésért bemutatott áldozati tánca, a tibeti opera, és a Jüejü (Yueyu) opera.
Japánból 13 hagyomány kapott világörökségi védelmet. Ezek között van a 8. századra visszanyúló dainicsido bugaku, a császári palotában előadott tánc, az elnyújtott, lassú mozdulatokat felvonultató zenés előadás, a gagaku, illetve a hitacsi furjumono parádé, amelyre a cseresznyefa-virágzás ünnepe alatt kerül sor.
Szép számmal kerültek horvát szokások is a védettségi listára: az adriai ország hét hagyománya is világörökség lett. Megőrzésre érdemesnek találták a Hravatsko Zagorje-i fajáték-gyártást, csakúgy mint a királynők felvonulásaként ismert tavaszi eseményt Gorjani faluban.
A 76 szellemi kulturális örökség között szerepelnek azerbajdzsáni, belga, ciprusi, észt, francia, indonéz, mali, mexikói, nigériai, koreai, spanyol, török, üzbég és vietnami hagyományok is. Észtországból a seto leelo nevű éneklés, Franciaországból többek közt a Réunion szigetén honos maloya zene és tánc lett védett.
Megőrzésre méltónak minősítették az indonéz batikolás művészetét is, mint ahogy a Nigéria egyes vidékein szokásban lévő különleges temetkezési hagyományt is. Világörökséggé vált a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek egyikén élő silbo gomero nyelv is.
Az UNESCO a világ veszélyben lévő szellemi kulturális örökségeiről is listát állított össze. Eltűnés fenyegeti a Kínában élő csiang kisebbség újévi ünnepét, a Korzika szigetén honos paghjella éneklést, illetve a bijelgí mongol népi táncot is. A lista összesen 12 olyan hagyományt tartalmaz, amelyeket többek közt a fiatalok hiányzó érdeklődése, vagy éppen a természeti katasztrófák miatti elvándorlás fenyeget. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
