Megtalálták Csík legrégebbi települését Csíkszentkirályon
2009. október 27. 16:52, utolsó frissítés: 16:52
Valószínűleg Csík legrégebbi települését azonosította Csíkszentkirályon Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze az egész Székelyföldre kiterjedő Épített Örökségünk Megmentéséért programja keretében. A programba többek között a régészeti kutatások során feltárt település- és épületmaradványok restaurálása és konzerválása, valamint a székely kapuk megmentése és a hagyományos falukép megőrzése is beletartozik.
Botár István egy 10., 11. és 18. századi falu nyomaira bukkant Csíkszentkirályon, ahol egy Árpád-kori objektumot is sikerült megvizsgálnia. Ebből egy csont nyílhegy, rézlemezkék és sok, jellegzetesen 10–11. századi kerámia, valamint egy 10. századi honfoglaló jellegű palmettás veret került elő. A lelet arra utal, hogy Csík legrégebbi települését sikerült megtalálni.
Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze a Báthory Kristóf által felszámolt Szentimre falva egyik részletét kutatta, ahol többek között egy késő Árpád-kori és egy 16. századi lakóház került felszínre.
Sófalvi András, aki ugyancsak a Haáz Rezső Múzeum régésze, a Parajd határában lévő Rapsóné várában folytatott régészeti feltárást, ahol a vár északi falánál nyitott szelvényből kiderült, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után épülhetett.
Demjén Andrea, a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze a Both váránál 1960-ban folyt kutatások hitelesítését és dokumentálását végezte, Körösfői Zsolt, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum régésze pedig a Kőrispatak határában található, szokatlan méretű halmokból álló temető térképre való szerkesztésén és felszíni kutatásán, valamint fémdetektoros vizsgálatán dolgozott.
A megyében zajló régészeti munkálatokhoz Hargita Megye Tanácsa huszonötezer lejjel járult hozzá 2009-ben. „Célunk folytatni ezt a tevékenységet annak érdekében, hogy minél teljesebb és átfogóbb képet alkothassunk történelmünkről, megtudjuk, hogy a feltárt értékeinket övező legendáknak mi az igazságmagva, ugyanakkor szeretnénk megmutatni a nagyvilágnak ezen kincseket, múltunk tanújeleit" – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A régészek novemberben konferencián számolnak be tevékenységükről és ismertetik munkájuk eredményeit. (Hargita Megye Tanácsának közleménye)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt