Hímes tojás-kiállítás a Lázár-kastélyban

2008. június 17. 14:04, utolsó frissítés: 14:04

Erdély első tojás-múzeuma nyílt meg tegnap a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban. A kétezerre rúgó hímes-tojás gyűjteményből összeállított válogatás célja a tojásminták csoportrendszerét személtetni.

A kiállított darabok Erdélyből, a Kárpát-medence különböző vidékeiről, Kárpátaljáról, Bukovinából származnak.

Kiss Portik Irén néprajzkutató, a tojásminták szakértője szerint a múzeum többszörös feladattal bír. „A Székelyföldön nagyon népszerű, hajdanán egységesen elterjedt hagyományok éltetése, a kézművesség felpártolása, érték-mentés és érték-teremtés egy időben, a kézimunka iránti szeretet felcsillantása, és megismertetni az emberekkel az alkotás hajdani szépségét, ami szebbé tette az elődeink mindennapjait” - sorolta a kutató az ErdélyFM rádió kérdésére.

A hímes tojás készítése már a honfoglalás előtt ismert volt. A kis-zombori hun-avar temető feltárásakor például egy halott nő markában díszített tojás maradványait találták meg.

A magyar díszítések eredetileg mágikus ábrák voltak, amelyek termékenységet hoztak az ugaron, az akolban és a hitvesi ágyban, vagy elhajtották a bajt. A festési technikák és a színek régiónként változnak.

„A piros-fekete-tojásszín a Duna–Tisza közére, Balaton-felvidékre és Tisza-mentére jellemző, az aranyozott tojások Ukrajnából, Kárpátaljáról valók, a legbonyolultabb mintázatúak és a leggazdagabb színvilágúak a bukovinaiak” - magyarázta Kiss Portik Irén.

Hozzátette: a bukovinai tojásokon öt-hat, sőt hét szín is egyidőben előfordul, sajátos batikolási technikával, nagyon aprólékos munkával, nagy odafigyeléssel, a felületen tökéletes elosztással készülnek. "Meglepő módon egyetlenegy tojáson sincs tévedés, és a minták találkozása tökéletesen megvalósul" - emelte ki.

Az írott tojások motívumai legtöbbször egy vízszintes és egy függőleges tengely mentén jelennek meg. Ez az univerzumot jelképezi: a világ négy sarkát és a világ köldökét. A tengelyekre rajzolt minták égi és alvilági jelek.

A pöttyök a csillagos eget szimbolizálják, a fenyőág a világfát vagy sámánlétrát, amelyre felmászva a másvilágra lehet jutni. A kereszt alsó felén található, vagyis az alsó világ jelei hüllőket, békákat, kígyókat jelenítenek meg stilizált formában. (erdélyfm)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!