Kós Károly korlátja, székely furfanggal

2008. szeptember 22. 13:19, utolsó frissítés: 13:23

A székely furfangot is be kellett vetni, hogy elkészüljön a Kós Károly által már az 1910-es években megtervezett kovácsoltvas korlát, melyet a Kulturális Örökség Napjai alkalmából szombat este avattak fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

„Kós Károly ars poeticájában kihangsúlyozott elem, hogy helyi anyagokból kell építkezni, helyi mesterekkel kell dolgoztatni. A mestereitől ő is kőkeményen megkövetelte a minőséget, de az eredmény őt igazolja: a Székely Nemzeti Múzeum ugyanis

az egyetlen Erdélyben, amelynek épülete múzeumnak lett szánva,

amely a székely és az erdélyi kultúra fellegvára, és mai napig töretlenül akként is működik. Ehhez szerettünk volna ezzel a korláttal is hozzájárulni” - kezdte megnyitóbeszédét a korlát avatóján Vargha Mihály.

Az intézmény igazgatója kiemelte: a múzeum igyekezett méltóképpen megünnepelni, hogy idén Kós - emlékév van. „Februárban nyitottuk meg a híres építész munkásságát bemutató kiállítást, mely elhelyezte őt Európa művészetében, és ízelítőt nyújtott az embereknek, hogy ki is volt valójában Kós Károly. Ezen a tárlaton emelhettük ki először, hogy a művész számos rajzát őrizzük irattárunkban, könyvtárunkban; és azt a részt, mely legfontosabb itt őrzött rajzait mutatja meg, egész évben megtekinthetővé tettük a lépcsőházban”- fejtegette Vargha. A múzeum munkatársai ezekből a rajzocskákból inspirálódtak:

ha ott a rajz, Kós keze nyomával, miért is ne csinálják meg a korlátot?

"2006-ban felvetettük a fenntartónak, hogy szeretnénk ezt megcsinálni, de tudtuk azt, hogy önmagában az esztétikai értékre hivatkozni kevés. Így legközelebb azzal kezdtük - és itt jön a képbe a székely furfang-, hogy a megnyitók alkalmával a gyermekek mindig ezen a mellvéden csúsznak le, ami minden szempontból balesetveszélyes, és bármikor megtörténhet a baj - erre rögtön meg is kaptuk a hiányzó pénzt" - számolt be Vargha Mihály.

"Az előkészítés igazi csapatmunka volt, a múzeum minden dolgozója odatette a maga kis részét, hogy megvalósulhasson a korlát, de a fő érdem kétségkívül Nagy György olaszteleki kovácsmesteré, aki végül valóra váltotta Kós Károly száz évvel ezelőtti álmát”- fogalmazott az igazgató. Nagy György elmondta, megtiszteltetés volt számára egy valódi Kós-terv alapján dolgozni, és kihangsúlyozta a korlát fa részét elkészítő Zsigmond Sándor szerepét is.

A korlát ünnepélyes leleplezése után a az intézmény bejáratánál leleplezték a Makkai András kolozsvári szobrászművész munkáját dicsérő, mozaikból készült múzeumi címert. Vargha Mihály elmondta, Makkai adta az ötletet ahhoz, hogy amerikai mozaikból készítsék el a címert, amely sokkal olcsóbb, de ugyanolyan minőségű, mint a velencei.

Az épített örökséget előtérbe helyező hétvégén két előadást is meghallgathattak az érdeklődők: Bordi Zsigmond Lóránd a székelyek és a Hunyadiak korántsem felhőtlen viszonyáról mesélt, míg Barabás Hajnalka a háromszéki klenódiumokkal ismertette meg a közönséget. A cserkészek pedig a városban található Kós-épületekből adtak ízelítőt az érdeklődőknek.

Forrás: a Székely Nemzeti Múzeum közleménye

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!