Alkony: a világ legnevesebb kortárs figurális festői együtt a debreceni MODEM-ben
2012. október 05. 15:59, utolsó frissítés: 2012. november 06. 17:01
Alkony. A figuratív festészet nemzetközi tendenciái c. kiállítás látható 2012. október 7.- 2013. február 3. között a debreceni MODEM-ben.
Az Alkony című tárlat napjaink legnevesebb és legizgalmasabb festőinek munkáit hozza egy fedél alá, ráadásul az alkotók többsége még sohasem állított ki Magyarországon. A tárlatra a világ minden tájáról, összesen 9 országból, félszáz galériából és magángyűjtőtől érkeztek képek.
A kiállításon október 7-től 28 művész 106 festménye tekinthető meg. A MODEM kölcsönöz képeket például a londoni White Cube Galériától, az Eigen and Art Leipzig/Berlin magángalériától és a los angelesi Mihai Nicodim Galériától. A festmények biztosítási összértéke meghaladja a másfél milliárd forintot.
Az Alkony a világvége mítoszokat és a bizonytalanságot a festészet nyelvén tematizálja, a koncepció inspirációjaként pedig Isaac Asimov 1941-ben írt Alkony című elbeszélése szolgált. Az egyedülálló művészeti projekt 1 éves szervezőmunka eredményeként jött létre és februárban utazik is tovább, méghozzá Prágába, a Rudolfinum Galériába.
Az Alkony kurátora Jane Neal, független művészetkritikus az Egyesült Királyságból. Neal a tárlatot 5 szekcióra osztotta: Megtört táj és torz szépség, Portréfestészet – az identitás keresése, és ami mögötte rejlik, A sötétség leple alatt, Festészet és mozi, Vészterhes otthon. A kiállítás megnyitójával egy időben, a kurátorának tanulmányával megjelenik az Alkony reprezentatív katalógusa is.
A figuratív festészet, amelyet a nyolcvanas évek óta temetnek, elképesztő diadallal tért vissza az egész világon, és meghódította a kortárs közönséget Los Angelestől Hong Kongon át Berlinig. A Vasfüggöny mögött nevelkedő közép- és kelet-európai művészeknek lényeges szerepük volt e műfaj újraélesztésében. Érdekes módon Oroszország és Kelet Európa megőrizték a nyugati műtermek hagyományát, míg Nyugat azt elhanyagolta az amerikai propaganda hatása alatt, amely az absztrakt expresszionizmust hirdette és támogatta, mint egy „új” szenzációt. A mai gondolkodás azonban újraértékelte a műfaj helyzetét, és rájött arra, hogy a festészet egy plasztikus nyelv, amely megengedi, hogy a formaiság keveredjen az absztrakcióval, a fotográfia, a mozi hatásaival és az újjászületett avantgarddal.
A nemzetközi sztármezőny egyik legnagyobb alakja Neo Rauch, a világhírű Új Lipcsei Iskolához tartozó festőművész, akinek hatalmas vásznain keveredik a szürrealizmus hagyománya a pop-arttal és a szocreállal. Volt már egyéni kiállítása a new yorki Metropolitan Művészeti Múzeumban és a müncheni Pinakothek-ben. Az Alkony című tárlaton Rauch egyik festményének a legnagyobb a biztosítási értéke, 720 000 euró, a kiállított képek biztosítási összértéke pedig meghaladja a másfél milliárd forintot.
A tárlat alkotói között egy Damaszkuszban élő festőt is találunk. Ahmad Mouallát a szíriai expresszionizmus vezető művészének tartják. A kiállítás nemzetközileg is jegyzett két magyar résztvevője Szűcs Attila és Bodoni Zsolt.
Egy görög hajómágnás magánygyűjteménye a The George Economou Collection együttműködő partnerként kapcsolódik a tárlathoz, mivel a Görögországból érkező festmény igen magas szállítási költségét ők állták. Karin Mamma Andersson Éjjeli vendég című képe egyébként is emblematikus, az Alkony katalógusborítóján ez szerepel.
A kiállításon szereplő művészek
Ellen Altfest – Karin Mamma Andersson – Hernan Bas – Marius Bercea – Bodoni Zsolt – Oliver Clegg – Martin Eder – Nicole Eisenman – Tim Eitel – Adrian Ghenie – Cantemir Hausi – Chantal Joffe – Victor Man – Justin Mortimer – Ryan Mosley – Ahmad Moualla – Daniel Pitín – Vitaly Pushnitsky - Neo Rauch – Daniel Richter – Serban Savu – David Schnell – Mircea Suciu – Szűcs Attila – Alexander Tinei – Caroline Walker – Matthias Weischer – Hugo Wilson
A MODEM nyitva tartásáról, az aktuális jegyárakról és kedvezményekről itt olvashat. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
