Az első vetítés a Lugosi Béla filmklubban
kérdezett: Dunai László 2010. április 22. 16:21, utolsó frissítés: 2010. április 23. 12:02Egy 1931-es Dracula adaptációt láttunk, az erdélyi származású színész főszereplésével. Megtudtuk, hogy Drakula igazából székely volt. De tényleg.
A Spritz kávézóban gyűlt össze tegnap az a kb. 30-40 érdeklődő, akit Lugosi Béla misztikumba burkolt neve vonzott oda.
Oláh-Badi Levente és Jakab-Benke Nándor ismertették Lugosi Béla életútját és az 1931-ben készült filmmel kapcsolatban (Tod Browning: Drakula) elárulták azt a titkot, melynek hallatára mindenkinek egyszerre dobbant a szíve: Drakula gróf székely volt.
Ezt bizonyítva felolvasásra került Bram Stoker alapművének, a Dracula című könyv harmadik fejezetében lévő mondat: "We Szekelys have a right to be proud, for in our veins flows the blood of many brave races who fought as the lion fights, for lordship." (Nekünk székelyeknek jogunk van büszkének lenni, mert ereinkben annyi bátor nép vére folyik, akik úgy harcoltak az uralomért, mint az oroszlán.)
Majd ráadásként ez következett: "Ah, young sir, the Szekelys - and the Dracula as their heart's blood, their brain and their swords - can boast a record that mushroom growths like Hapsburgs and the Romanoffs can never reach."(A székelyek - és a Draculák mint a szívük vére, az agyuk és a kardjuk - egy olyan hírnévvel büszkélkedhetnek, amilyennel a gombamódra szapordó Habsburgok és Romanoffok sohase fognak. - a Draculát jelen esetben családra kell érteni.)"
A teltházas vetítés után négy alapítótaggal beszélgettünk a filmklub eredetéről és jövőjéről.
Honnan jött az ötlet a filmklub alapításhoz?
Oláh-Badi Levente(Badi): – Bréda ötlete volt (Francois Bréda, kolozsvári író, költő), ő győzött meg engem és Nándit, hogy alapítsunk egy filmklubot, mert ha nem, ki leszünk utasítva az országból (nevet).
Jakab-Benke Nándor (Nándi): – Brédától.
Milyen kritériumok alapján választottátok az alapító tagokat?
Badi: – Az alapító tagokat nem választottuk, az alapító tagok választottak minket.
Hogy alakult ki az alapító társaság összetétele?
Badi: – Bréda mondta, hogy kellene még egy filmklub a Széfeddin Seffket filmklub mellé, mert az inkább workshop típusú, ez pedig kimondottan kedvenc filmjeink meghonosítója szeretne lenni. Erdély kedvenc filmjei ebből a filmklubból fognak kikerülni (nevet).
Derzsi Pálma: – Én itt, a Spritzben véletlenül kerültem az alapító asztaltársasághoz.
Szén János: – Én pedig épp Badival jöttem találkozni és épp alakították a filmklubot. Lenyomtak a torkomon egy sört és azt mondták, hogy én is alapítom a filmklubot. Így kell ezt csinálni, nem?
Miért épp Lugosi Béla a filmklub neve?
Nándi: – Először Buñuel nevével kekeckedtünk, mert ő számomra egy fél vagy egész isten figura. Aztán arra gondoltunk, hogy legyen egy olyasvalaki, akivel egyediek tudunk lenni. Buñuel egy univerzális valaki, Lugosi meg egy erdélyi figura, tehát a miénkének tudjuk érezni és ezért egy tökéletes névadója volt a filmklubnak.
A másik pedig, hogy Lugosi egy nagyon félreértett és félremagyarázott figura. Az emberek talán csak ezt az egy filmjét ismerik vagy még ezt sem, mindenféle történetek keringenek róla, meg mindenféle zagyvaság és ez az este picit ezt is rendberakja.
Mit kell tudni Lugosi Béláról?
Nándi: – Lugoson született, éppen ezért vette fel a Lugosi nevet, eredetileg Blaskó Bélának hívták. Az első világháború után politikai okokból menekült ki az Egyesült Államokba. Egy szót sem tudott angolul.
Színházi színész volt itthon is és ott is színházi színészként folytatta, szótagonként kellett bemagolja az angol szöveget, hogy elő tudja adni. Aztán megtanult angolul és végül Lon Chaney halálával (akit eredetileg a Drakula szerepre szántak - szerk. megj.), szerencsésen bekerült az Universal stúdió horrorjainak világába. Ez volt az első igazán nagy filmszerepe.
Badi: – Lugosi Bélát nagyon sokan lenézik, mint színészt, de azon kívül, hogy sok színházi szerepet játszott, nagyon sok jelentős filmes szerepe van neki, több, mint 120 filmben játszott. A lényeg az, hogy a legnagyobb magyar export sztár, egy lapon lehet említeni akár Puskás Öcsivel is.
Nándi: – Nagyon sok magyar emigránssal ellentétben, ő sohasem szégyellte, hogy magyar. Sokszor hangoztatta, hogy ő magyar és magyarnak született, de eljött, mert szarul érezte itt magát.
Mi alapján választjátok a filmeket?
Badi: – A célunk az, hogy minél kevésbé ismert gyöngyszemeket próbáljunk bemutatni az erdélyi közönségnek: olyan filmeket, amit senki sem látott eddig vagy csak kevesen.
Nándi: – Olyan filmeket szeretnénk mutatni, ami sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének, mint amennyit kapnak, természetesen régi filmek lesznek, kb. '89 előttről, mellőzött filmek, olyan filmek, amik tényleg jók. Milyen kategória is ez a jó? Nekünk tetszik.
Se közönségfilmeket, se olyan filmeket, amelyek bekerültek az akadémiai körforgásba: sem Godard nem lesz, sem Bergman, de Casablanca sem, a klasszikusok közül. Olyan filmek lesznek, amik felfedezésre várnak, amit az erdélyi közönség is fel kellene fedezzen magának.
Meddig tart a filmklub évadja?
Nándi: – Kb. az egyetemi év végéig. Ősztől pedig, mikor visszasereglenek az emberek Kolozsvárra meglátjuk milyen lesz a folytatás.
Szemináriumszerű volt az első vetítés, a többi is ilyen lesz?
Badi: – Nem, ez csak bemutatkozóest volt. A következő filmek kapcsán úgy képzelem, hogy sokkal interaktívabb lesz a légkör, sokkal több beszélgetés lesz, sokkal több vélemény fog megfogalmazódni.
Hogyan?
Badi: – Kérdezünk. Hogy tetszett a film? Miért tetszett a film, mi a véleményetek? Persze mindig elmondunk egy véleményt, de ez nem fog öncélúságba fulladni.
Ti miben képviselitek Lugosi Béla szellemét?
Badi: – Én ma vérnarancsot ittam például(nevet).
Nándi: – Nagy ideológiát nem fűzünk hozzá, ő egy kabala, akinek a fekete palástja alatt tudunk működni, de ideológiailag vagy filmtörténetileg sehogy sem kötődünk hozzá, teljesen más filmek fognak következni.
Lehet levetítjük a 9-es terv az űrből (Lugosi utolsó filmje, szerk.megj.), vagy valami hasonlót, de amúgy nem róla szól a filmklub csak egy névadó, egy jól hangzó név, akit tudunk vállalni.
Badi: – Lugosi nem csak erdélyi, hanem jól hangzó, és film is.
Nándi: – Sajnos nagyon kevés olyan név van, amivel lehet reagálni, mikor azt mondod, hogy erdélyi és film.
Badi: – Maximum még Szőts István az, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak.
A következő vetítésre jövő szerdán, árpilis 28-án kerül sor a Spritz kávézóban. Műsoron a Walker(1989) című film lesz, Alex Cox rendezésében.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
