Egyszerű történet két anyával és egy apával
Fülöp Noémi 2011. február 15. 12:15, utolsó frissítés: 12:15Amikor Nic, Jules és a gyerekek megjelennek a mozivásznon, nem a gyerekeket nevelő leszbikus párt, hanem a hétköznapi, modern családot látjuk.
Egy és háromnegyed óra nyár: így lehetne a legrövidebben összefoglalni a The Kids Are All Right lényegét. A napsütés és a derült ég nem csak a kaliforniai helyszínnek tudható be, a film derűje valahonnan mélyebbről fakad, talán a forgatókönyv keserédes humorából, talán a színészi alakításokból.
Valahol Kaliforniában egy pár nevelget két, a felnőttkor közelében járó gyereket, akiknek életébe egyszer csak betoppan a gyerekek vér szerinti apja. A leginkább botrányos részlet az lehetne, hogy ez a pár két anyukából áll, az apa pedig a névtelen spermadonor. De Lisa Cholodenko rendezőnek esze ágában sincs a leszbikusok vagy általában,
a gyereket nevelő homoszexuális párok specifikus problémáira kitérni.
És éppen ebben áll a varázslat: amikor Nic (Annette Benning) és Jules (Julianne Moore) meg a gyerekeik, Joni (Mia Wasikowska) és Laser (Josh Hutcherson) megjelennek a mozivásznon, nem a gyerekeket nevelő leszbikus párt, hanem egy teljesen hétköznapi és teljesen mai családot látunk.
A pragmatikus Nic a pénzkereső és egyúttal a főnök a házban, aki a lappangó feszültségeket a kelleténél több vörösbor elfogyasztásával orvosolja. A simulékony Jules otthon maradt a gyerekekkel, mert ez volt a legegyszerűbb megoldás a pályaválasztás körüli határozatlanságára. Bár első látásra úgy tűnik, minden tökéletes körülöttük, mereven elzárkóznak attól, hogy a gyerekek megkeressék a spermadonort. Talán mégsem bíznak annyira magukban.
Paul, az apa (Mark Ruffalo) laza, nyitott, jó fej szoknyavadásznak bizonyul, aki organikus zöldségeket termeszt, és feltálalja őket saját vendéglője klienseinek. Bár eredetileg a lobbanékony Laser kezdeményezte, hogy keressék meg Pault, mégis a jókislány Joni az, aki első látásra megszereti a frissen felfedezett apukát. A családi asztalnál helyet kérő apa megjelenése azonban
katalizálja az összes, eddig a felszín alatt lappangó súrlódást.
Nic félti a családfői autoritását, és folyamatosan piszkálja Pault, Julest viszont a férfi jelenléte arra készteti, hogy megkérdőjelezze saját szexualitását. Paul maga pedig ráébred, hogy minden lazasága ellenére is szükségét érzi a családi kötelékeknek.
Valószínűleg nem ez a legfordulatosabb vagy legeredetibb történet, ami tavaly a mozikba került - főleg a film vége megkérdőjelezhető. De emlékezetessé teszi a rendező-forgatókönyvíró érzékenysége és humora, a hús-vér karakterek és a színészi alakítások – Annette Benninget és Mark Ruffalot is jelölték Oscarra, csak az a kérdés, hogy Julianne Moore miért maradt ki.
Ráadásul a The Kids Are All Right valódi hiánycikknek számít a tavaly bemutatott, amerikai filmek között. Valószínűleg egy egyszerű, könnyes-mosolygós emberi történet nem hoz eleget a konyhára – néhány Oscar pedig már meg sem kottyan a nagy stúdióknak (Lisa Cholodenko filmje független produkció).
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
