Európai kulturális főváros(ok) Erdélyben !?
lejegyezte:Fülöp Noémi 2011. április 01. 16:49, utolsó frissítés: 2011. április 02. 12:58Guttmann Szabolcs építész azt vázolta, milyen problémákat kellene megoldani ahhoz, hogy Kolozsvár sikeresen pályázzon a kulturális főváros címre.
A Kolozsvár 2020 – Európa Kulturális Fővárosa egyelőre még projektnek sem nevezhető, legfeljebb álomnak, bár a pályázattal foglalkozó egyesület már megalakult. Nagyszeben 2007-ben viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet - Guttmann Szabolcs akkor még a város főépítésze volt.
A tegnapi Almásy László Kultúrtörténeti Körön az építész-urbanista Kolozsvár esélyeit vázolta Európai kulturális főváros(ok) Erdélyben !? című előadásában. Egyúttal azt is megemlítette, hogy Iasi, Temesvár, Gyulafehérvár is pályázna az Európa Kulturális Fővárosa címre.
Az egyik legnagyobb gondként Guttmann Szabolcs azt érzékeli, hogy a köztereken az embereket felváltották az autók. „Szemléletváltásra van szükség,
vissza kell adni a közteret az embereknek.
Nagyszebenben ez sikerült ugyan, de nem zökkenőmentesen” - mondta az építész. Hozzáfűzte, Szeben nagyon sokat köszönhet a színházfesztiválnak, amely hozzászoktatta a várost ahhoz, hogy nyáron a színházi előadások nem csak az intézmény épületében zajlanak, hanem behálózzák az egész várost.
„Az egyik legnagyobb kérdés, hogy Kolozsvár közterei eleget tudnak-e tenni egy megarendezvény követelményeinek?” - fogalmazott Guttmann. Ugyanakkor kifejtette, egy nagyobb rendezvény, fesztivál sikere nemcsak a helyszínen múlik: míg Szebenben mintegy hatezer nézője volt az István, a király rockoperának, Kolozsváron csak egy vetítésre futotta, sokkal szerényebb közönséggel. És persze szükség van a környékbeli házak lakóinak toleranciájára is, akiknek el kell viselniük a különböző események zaját.
Gondot jelent Kolozsváron a sétálóutcák hiánya is. „A környezetvédőknek is az ügy mellé kellene állniuk, hiszen hiába van lekövezve a sétálóutca, a közösség szempontjából egyenértékű a zöld területtel” - hívta fel a figyelmet az építész. Az autók elől lezárt Karolina (Muzeului) teret jó kezdetnek tartja, ám elmondta, annak értékét jelentősen rontja, hogy minden oldalról több sorban parkoló autók zárják körül. „A közterületeknek
szövetként, nem szigetként kell működniük” -
fogalmazott. Guttmann Szabolcs kiemelte a látogatható tornyok fontosságát is. Elmondta, Nagyszebenben a tornyokba való belépti díjak hozták a legnagyobb bevételt a városnak 2007-ben: többen voltak kíváncsiak a panorámára, mint a múzeumokra. Azonban Kolozsváron egyetlen torony sem látogatható, és a városkép sem annyira látványos, mint Nagyszebenben.
„A 19. században elkezdett építkezések az első világháború miatt abbamaradtak, tűzfalak és bádogtetők éktelenkednek mindenütt” - magyarázta az építész. Szeben városa szerencsésebb volt, hiszen a 19. században kisebb mértékben fejlődött, mint Kolozsvár, így a házak nagy többsége megmaradt egy-két szintesnek.
Kitért a közlekedés problémájára is, pontosabban arra, hogy Kolozsvár fekvését és utcahálózatát rossznak tartja a közvélemény. Szöult hozta fel pozitív példaként, ahol visszabontották a várost átszelő folyó fölé épült hat sávos autóutat, majd megemelték az autók forgalomba való beíratási díját, és egyidejűleg javítottak a tömegközlekedésen. Ezekkel az együttes intézkedésekkel sikerült elérni azt, hogy az eltűnt autópálya ne okozzon problémákat a város forgalmában. Az építész arra figyelmeztetett, Kolozsvár
számos régészeti és építészeti értéke jelenleg elérhetetlen
a látogatók számára. A történelmi múzeum zárva van, így nem látogatható a reneszánsz lapidárium, nem lehet besétálni a műemlék-épületek udvarára. Beszámolt arról, hogy Nagyszebenben gyakran kompromisszumhoz kötötték a manzárd beépítéséhez vagy a pincekocsma nyitásához szükséges engedélyt, és így sikerült rávenni a lakókat arra, hogy engedjék be udvaraikba a turistákat.
Fontosnak nevezte a környező helységek: Bonchida, Dés, Torda bevonását is a kulturális főváros-projektbe. „Bár nehéz megközelíteni őket, a tordai sóbányák kulturális értékben lekörözik Kolozsvárt” - jelentette ki. Elmondta, az építészek részéről is szemléletváltásra van szükség – ki kell bújniuk a műhelyeikből, és eseményekben, nem épületekben gondolkodniuk.
Ami pedig a konkrét rendezvényeket illeti, Guttmann Szabolcs azt tartotta a legnagyobb gondnak, hogy Kolozsváron nap mint nap számos esemény zajlik, amely hiányzik a város tudatából. „Pincékben és padlásokon szervezik meg ezeket a rendezvényeket, így a város nem is érzékeli őket” - magyarázta. És hangsúlyozta: Kolozsvárnak nem lesz könnyű dolga, hiszen a városközpontnak vonzerő szempontjából a Iulius Mallal és a Pólus Centerrel kell versenyeznie, már ami a helyi lakosságot illeti.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
