Kinetikus világítótestek az Expo Transilvaniában
Kovácsics Judit 2011. június 30. 09:22, utolsó frissítés: 15:09Bod Ádám formaváltoztató lámpákat készített államvizsgájára. Az egyetemre falon mászó lámpával jutott be, a nagy terv pedig egy farügyezést imitáló világítótest.
A grafika-, multimédia-, szobor-, textil- és különböző formatervek kiállításán túlmenően egy félreeső, sötét teremben különféle egyedi kivitelezésű, dizájnú és hangulatú lámpák szó szerint vetnek jó fényt alkotóikra. Vannak itt falilámpák, csillárok, olvasó- és állólámpák, amelyek remek hangulatot teremthetnek tegyük fel egy borozgatás közben.
Első ránézésre semmi különös nincs bennük: bár esztétikusak, de egyszerű, fehér, műanyag lámpák. De akkor megakad a szem a falra függesztett plakátokon, és alattuk a „Puteţi încerca!” feliraton, ezen a ponton pedig kétségkívül azonnal felcsigázza a látogató kíváncsiságát, hogy mi is az, amit ki lehet próbálni.
A kérdésekre Bod Ádám, a kolozsvári Művészeti és Design Egyetem végzős diákja válaszolt.
Mit tudnak ezek a lámpák? Mitől sajátosak?
– Ezek kinetikus lámpák, ami azt jelenti, hogy meg tudják változtatni a formájukat. Az elsődleges céljuk nem az, hogy bevilágítsanak egy teret, hanem inkább, mint dekorelemek, vagy akár mozgó szobrok díszítsék a szobát. Ha az ember megunja a pillanatnyi formáját, odamegy és könnyű szerrel átformálja.
Hogyan lehet átformálni?
– Nagyon egyszerű a felépítésük. Van egy alap, amihez rögzítve vannak a lámpa búráját alkotó, különböző hosszúságú, hajlékony sávok. Mindegyik lámpában van egy „plexi” elem, tulajdonképpen egy korong, amelyik fel-le mozgatható, ennek segítségével tudjuk ízlés szerint átalakítani a lámpát.
Miből készültek?
– Alapvetően valamennyi lámpa műanyagból készült, viszont ezen belül még több féle alapanyagot használtam: a főanyag az úgynevezett akyplan, ebből három lámpát készítettem. Ez a kedvencem, mert olyan sejtelmesen engedi át a fényt, de használtam veralite nyersanyagot is, melynek az a tulajdonsága, hogy nagyon rugalmas, könnyen alakítható. És van egy sima pvc-ből, komatexből készült lámpa is, melyet azért szeretek, mert szép fény-árnyékai vannak. Ezek mind ilyen különleges anyagok, melyek nem olvadnak meg az izzótól. Bár ez viszonylag kis fényerejű, 25 wattos, normál égő, de lényegében bármilyen égőt tehetnék bele, akár 100 wattosat is, úgysem olvadna meg.
Honnan jött az ötlet? Miért pont lámpa mellett döntöttél?
– Engem már régóta érdekelnek a világítótestek, már a felvételire is egy falon mászó lámpát készítettem. Most, az államvizsga előtt elég nehezen érett meg bennem a végleges ötlet. Rengeteg korábbi ötlettel rukkoltam elő a vezető tanáromnak, de visszautasította, mondván, hogy erre most nincs idő, hagyjam mesteris témának. Így viszonylag későre körvonalazódott bennem, hogy mivel is kellene foglalkozzak, és az egyetlen konkrét cél az lett, hogy időben legyek meg a munkával.
Voltak konkrét elképzeléseim: mindenképp valami olyant szerettem volna alkotni, amit nem csak leteszek, és egy ornamentális lámpa, mint a kiállításon az összes többi. Valami egyszerűt, és mégis praktikus dolgot szerettem volna alkotni, ami nemcsak a célnak felel meg, de a továbbiakban is hasznosítható. Így startból kizártam minden hosszabb megvalósítást igénylő projektet, maketteket, szobrokat, amiket maximum államvizsga után eladok, vagy hazaviszem, kiteszem, és azzal csókolom.
A témaválasztás után hogyan folytatódott az alkotási folyamat?
– Az alkotásig még kicsit várni kell. Először szükséges egyfajta dokumentálódás a nyersanyagok területén, ki kell választani a nyersanyagot, ami a leginkább meg tud felelni ennek a célnak. Talán ez a legnehezebb része az alkotásnak, mert ezen a ponton tisztában kell lenni az illető anyagok tulajdonságaival.
Én is elkövettem egy hibát, nem tudtam, hogy a plexi, bármilyen vastag, ha nem kerekítem le az oldalát, egy kisebb területi feszültség alatt eltörik. Ezután következhettek a számítógépes munkálatok, maga a pontos tervezési folyamat, majd a kellemetlen piackutatás, avagy az alapanyagok kedvező áron való beszerzése.
Miből finanszíroztad a lámpák elkészítését? Pályázatok? Egyetem?
– Az egyetemtől nem kaptunk pénzt, mindent a saját zsebünkből fizettünk, és sajnos egyetlen cég se vette figyelembe, hogy diák vagyok, hogy államvizsga munkáról van szó. Volt, aki keresett saját támogatót, én nem kerestem. Az egyik kivitelezőnek ugyanis megtetszett az ötlet, és azt mondta, segít, ha átadom a tervrajzokat, és ezáltal a teljes ötletet. És akkor én megmondtam, hogy köszönöm szépen, a viszontlátásra, és többet nem kerestem támogatót.
Összekapartad a pénzt az alapanyagokra... mi volt a következő lépés?
– Miután sikerült megrendelni az alapanyagokat, már csak össze kellett rakni a tervek szerint. Itt is értek még meglepetések az anyag milyenségét, formálhatóságát illetően. Elég sokat kísérleteztem, de végülis csak sikerült minimális változtatásokkal elkészíteni a lámpákat.
Kutatás, vagy inkább alkotás, önmegvalósítás volt?
– Ezek nagyon összefüggnek ebben az esetben. Én úgy érzem, hogy amikor ültem a földön és azon gondolkodtam, hogy milyen hosszúra vágjam ezt az akyplan darabkát, vagy amikor azt találgattam, hogy merre, hogyan torzítsam, hogy minél esztétikusabban engedje ki a fényt, akkor az egy kutatási folyamat volt, próbálkozások annak érdekében, hogy olyant alkossak, amit utólag nem fogok szégyellni. És ha már a saját maximalista elvárásaimnak meg tudok felelni, akkor ettől kezdve beszélhetünk önmegvalósításról, egy olyan alkotásról, ami igazán belőlem született, és igazán én vagyok.
Mennyi időt vesz igénybe egy lámpa elkészítése, összerakása?
– Így, hogy már mindent tudok, és nem kell hónapokig utánajárni, tanulmányozni, kísérletezni, egy délután alatt össze tudnék rakni egy ilyen lámpát, abban az esetben, ha minden kéznél van, és nem kell anyagot rendeljek, kivágassak stb.
Mi lesz a sorsuk a lámpáknak, ha véget ér a kiállítás? Lehetne ezeket utángyártani, boltokban árulni?
– Szívem szerint eladnám a Philipsnek az ötletet így, ahogy van, ők ott jóval több profitot tudnának szerezni ebből, mert ilyen nincs nekik, és nem nehéz előállítani őket.
Mennyibe kerülne egy ilyen lámpa a boltokban?
– Ha figyelembe vesszük, hogy ezek designer lámpák, akkor úgy gondolom, 500 lej még kevés is lenne egy ilyen lámpáért.
Értek negatív kritikák, vádak?
– Nem sok, viszont volt egy-két nagyszájú csoporttárs, aki azzal vádolt meg, hogy lopott az ötlet. Végülis mondhatjuk, hogy ez a medúza alakú lámpa olyan, mint egy Tiffany lámpa, viszont az a lámpa nem nyílik ki, nem változtatja a formáját, és többnyire színes üvegből van a búrája.
Volt már komolyabb érdeklődő? Láttam, hogy ki vannak téve a névjegykártyáid...
– Volt egy fickó, akit már az ajtóban kiszúrtam, távolról érződött, hogy nagyon drága szaga van az öltönyének, nyakkendős, merev tekintetű, nem lehetett semmit leolvasni az arcáról. Egy csinos nővel volt, látszott, hogy munkatársa, titkárnője, de semmiképp sem barátnője. Idejött, alaposan körülnézett, mindent lefényképezett, és csak annyit kérdezett: „Cât ar costa?” (Mennyibe kerülne?). Válaszoltam. „Bine” (Rendben) - azzal egy gyors mozdulattal eltett egy névjegykártyát a belső zsebébe, sarkon fordult és kiment. Azért is hagytam itt a névjegykártyáimat, hogy majd fel tudjanak keresni. Fel van tüntetve a honlapom címe is (coroflot.com/bod_adam), úgyhogy én optimista vagyok, és bízom benne, hogy lesznek majd érdeklődők.
További tervek? Vannak újabb ötleteid?
– Igazából nem újak, hanem régiek, amelyeket a tanárom visszautasított, mert elég elszállt ötletek, és biztos vagyok benne, ha sikerülne kivitelezni, akkor nagyon ütős lenne. Például egy olyan lámpa, ami az egész mennyezeten úgy nyílik ki, mint ahogy a fa ágai nőnek. Amikor felkapcsolják, nem felgyúl, hanem kinyílik a lámpa, mint a rügy, úgy jön elő a fény egy mozdulattal.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
