Hol tart most a romániai animáció?
Búzás Annamária 2011. november 15. 12:47, utolsó frissítés: 12:51A legtöbb hazai animációs film amatőr-félamatőr produkció, ami jórészt annak is köszönhető, hogy az alkotók egyedül és saját zsebből dolgoznak. A profikat kérdeztük.
Az animáció kezd nálunk is lábra állni, egyre több fiatal próbálja ki magát ezen a téren, egyre többen foglalkoznak vele nemcsak hobbi szinten, és egyre nagyobb nézőközönséget mozgat meg.
Ez főként a technika fejlődésének köszönhető, ugyanis a számítógépes programok megjelenése lehetővé tette, hogy a rajzolni nem tudó egyének is belevághassanak animációk készítésébe. De éppen ebből kifolyólag hígult is a felhozatal, mindenki kísérletezik, és azt hiszi, hogy ha megmozgat egy figurát, már minőséget produkál. A különböző videómegosztók tele vannak gyenge próbálkozásokkal, sőt, ezeknek egy része akár versenybe is bekerülhet, ugyanis
a hazai mérce messze nem olyan magas, mint a külföldi.
Török Tihamér grafikus, animátor elmondása szerint az idei Anim'est Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretén belül is jól érezhető különbség volt a romániai és a külföldi filmek között. Ennek oka, hogy szinte minden erdélyi magyar alkotó önállóan készíti munkáit, a románok között ugyan még akad kisebb-nagyobb csoportosulás, de javarészt ők is „magányosan” dolgoznak. „Következésképpen a legtöbb film amatőr-félamatőr produkció” – mondja Tihamér.
Ezen a véleményen van Felméri Cecília filmrendező is, szerinte Romániában nem beszélhetünk egy animációs körforgásról, csak elszigetelt alkotók vannak, akik kis vagy zéró költségvetésből készítik el a saját terveiket. Ezenkívül léteznek profi stúdiók, ahol megrendelésre dolgoznak animációhoz (is) értő szakemberek, de ők kevésbé foglalkoznak művészi animációkkal. „Az Anim'est felhozatalát elnézve az animációk nincsenek eléggé kidolgozva, nem elég minőségiek, nincs egy jó forgatókönyv, de persze azért van kivétel is” – véli Felméri, aki az idei rendezvény zsűritagja volt.
Úgy tűnik, hogy a romániai animáció jelenlegi állapotát a román animátorok is hasonlóan érzékelik: Dan Panaitescu grafikus szerint nem igazán hasonlíthatjuk magunkat össze más országokkal, Matei Neagoe designer, animátor viszont optimista, ő egyfajta felfele ívelést lát elindulóban, bár a jelenlegi helyzetet ő is kedvezőtlennek ítéli.
A sok borús meglátás ellenére mégis fejlődés tapasztalható az animációk terén, ahogy Neagoe is elismeri. Számos pozitív példát találhatunk ennek alátámasztására. Az egyik Felméri Cecília és a Mátyás, Mátyás animációs filmje, amely többek között a tavalyi Anim'est fődíját is elvitte.
Gergely Szilárd az informatika felől közelítette meg az animációt, és jelenleg már három kisfilmet is magáénak tudhat.
Török Tihamér szintén több díjazott animációs kisfilmet készített, a Klinikát tavaly a Magyar Filmszemle programjába is beválogatták.
Bertóti Attila jelenleg a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem animációs mesterképzésén tanul, az általa készített Ariadné fonala egymásután söpörte be az animációs díjakat.
A román animátorok közül is megemlíthetünk egy-két lelkes fiatalt, akik eleinte képzőművészettel foglalkoztak, de jelen pillanatban az animáció műfaját művelik. Az egyik Dan Panaitescu, aki egy animációs filmstúdiónál dolgozik, és részt vett az Anca Damian rendezésében elkészült Crulic - The path to beyond című egész estés alkotás animálásában, amely a román animáció fellendülésének egyik jó példája. A film a Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon került bemutatásra, és különdíjban részesült. (Kolozsváron november 11-17. között vetítik az Arta (Művész) moziban.)
Anton Octavian autodidakta módon sajátította el az animációs technikákat, szobrászatot tanult, de jelenleg főként animációs videoklipeket készít, legtöbbször egyedül.
A román animátorok könnyebben helyezkednek el egy stúdión belül, a felkeresett alkotók egy része, bár egyedül kezdett el animációval foglalkozni, mostanra csapatban dolgozik, ahogy Matei Neagoe és Dan Panaitescu is. Állításuk szerint közösségben működve rövid idő alatt sokkal többet tanultak, mint otthon egyedül éveken át.
Természetesen hátránya is van a dolognak, ugyanis a stúdiók elsősorban megrendeléseket teljesítenek, és művészi alkotásokban csak akkor vesznek részt, ha az anyagilag is kifizetődő. Ezzel ellentétben a magyar animációsok szinte mindig önállóan dolgoznak, Felméri Cecíliát kivéve, a fent említett alkotók mind-mind „magányos” animátorok, az ötlettől a kivitelezésig mindent maguk oldanak meg, a projektjeiket saját zsebből finanszírozzák. Nyilván, hogy ilyen körülmények között nem igazán tudnak labdába rúgni a nemzetközi versenyeken, ahol a vizuális megjelenítés és a kidolgozottság szintje messze magasabban van, hiszen jól működik a támogatási rendszer.
Az erős koncepció a legfontosabb
Felméri Cecília szerint az erős koncepció a legfontosabb, és hogy ehhez találjon a képi világ. „A nemzetközi fesztiválokon nem azt várják el, hogy 3D Pixar minőséget produkálj, hanem hogy a technika találjon a témához, és abban következetes maradjon” – mondja a rendező. A Cinefest és Anim'est zsűritagjaként Felméri azt tapasztalta, hogy a külföldi diákfilmek kiemelkedően jó munkák, és véleménye szerint van még mit tanulni az itthoniaknak.
Matei Neagoe úgy látja, hogy azok az animációk sikeresek a fesztiválokon, Amelyeknek van mondanivalójuk, és ez egyszerűen, tisztán, érthetően van belekódolva az alkotásba. „Nincs annál idegesítőbb, mint amikor nem érted a filmet, és ahelyett, hogy néznéd, elkezdesz azon gondolkodni, hogy miről is akar szólni” – részletezi a designer. Török Tihamér a pályázásban lát lehetőséget az animációk minőségi javulása érdekében: „Addig, amíg nem tanuljuk meg, hogy hogyan lehet pályázni, csak amatőr dolgokat tudunk beküldeni a fesztiválokra. És ez alól kevés a kivétel”.
Bertóti Attila részletesen felvázolta a pályázási opciókat: „A filmkészítésre kiírt pályázatokra általában lehet animációs tervekkel is jelentkezni, és vannak kifejezetten animációs pályázatok is. Ezeket Romániában a CNC (Román Nemzeti Filmközpont), Magyarországon az MMK (Magyar Mozgókép Közalapítvány), illetve (kifejezetten határon túliak számára) a Szülőföld Alap írta ki, mostantól pedig tudtommal a Médiatanács fogja megtenni, ezeken azonban csak gyártó cégek vehetnek részt. Erdélyi alkotók a Communitas alkotói ösztöndíjra is pályázhatnak a filmes kategóriában.”
Hátszegi Zsolt reklámgrafikus az animációs oktatás hiányát emelte ki, akárcsak Anton Octavian. Egy animációs szak megléte felgyorsítaná a fejlődést, egyelőre ugyanis a többség workshopokon vagy tutorialok segítségével tanulja meg a technikákat. Tudomásunk szerint a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen is csak a multimédia szakon belül tanítanak animációt.
Jelenleg a romániai animáció egy hosszú lépcsősor alsó fokain kapaszkodik lassan felfele, az animátorok pedig – a hiányosságok tudatában –, körültekintően építik a fogódzókat. Bár a megkérdezettek közül mind a magyar, mind a román felek egyformán nyitottak az együttműködésre, ami nagyban hozzájárulhatna a haladáshoz, a valóság mégsem ezt mutatja: szinte egyáltalán nincs példa román-magyar animációs koprodukcióra.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
