A kolozsváriak nem hallgatnak manelét és nem néznek telenovelákat
2013. július 08. 17:30, utolsó frissítés: 2013. július 09. 10:04A kulturális főváros kapcsán készült felmérésből az is kiderül, mit tartanak Kolozsvár legfontosabb jelképének, és mennyit hajlandók kultúrára költeni egy hónapban.
Kolozsvár lakosságának kultúrafogyasztási szokásairól készített felmérést az IRES a 2021-es kulturális főváros-pályázat kapcsán. Az adatokat Vasile Dâncu szociológus, az IRES vezetője ismertette és értelmezte, előrebocsátva, hogy ez az első ilyen jellegű felmérés, és bizonyos területeken mélyebb kutatásokra van még szükség.
A hétfő délben Kolozsváron bemutatott felmérés reprezentatív mintán készült a város lakosságának etnikai, iskolázottsági, stb. összetételét nézve, viszont magukat az eredményeket
nem lehet teljesen reprezentatívnak tekinteni,
ugyanis a válaszadók hajlamosak lehettek túlozni a színházlátogatási szokásaikat stb. illetően, mint ez a kultúrfogyasztási felmérésekben gyakran megesik.
A felmérés eredményei között akadnak meglepő, várható, és majdnem bizonyosan csalóka válaszok is. Például a zenehallgatási szokásokra kérdező pontban a válaszadóknak csupán 1 százaléka vallotta, hogy manelét hallgat, a valóságban viszont ennél valószínűleg magasabb az arány. Nem meglepő azonban ugyanitt a népzene első helye (21 százalék), amelyet Vasile Dâncu azzal magyaráz, hogy még mindig sok a "beköltöztetett", ún. rurbánus lakos, aki félig városi, félig falusi életet él.
>>A teljes felmérés, .pdf-ben
Arra a nyílt kérdésre (nem előre adott válaszok közül kellett választani, hanem bármit lehetett válaszolni), hogy mi Kolozsvár legjelentősebb kulturális szimbóluma, a válaszadók
21 százaléka nevezte meg a Román Színházat,
és a következő, a Mátyás-szobor 8 százalékos előfordulással követi. A kérdésre a válaszadók negyede válaszolt „nem tudom”-mal. A válaszadók 61 százaléka az utóbbi 12 hónapban egyszer sem járt színházban, 75 százaléka operában, és - mint egy másik kérdésből kiderül - inkább olyan kulturális rendezvényeken vesznek részt, amelyek ingyenesek vagy nagyon olcsók, mivel többségük alig költ erre egy hónapban.
Ami magát a kulturális főváros-pályázatot illeti, a kolozsváriak 81 százaléka hallott már arról, hogy Kolozsvár pályázik a címre, 93 százalékuk pedig nagyon jó, illetve jó véleménnyel van erről. Az esélyekkel kapcsolatban
túlzottan optimisták vagyunk
– véli Dâncu –, ugyanis 35 százalék gondolja, hogy biztosan elnyeri Kolozsvár a címet, 53 százalék pedig azt, hogy valószínűleg. A felkészültséget illetően is túlbecsülik városukat a kolozsváriak Dâncu szerint: csupán a közlekedés és a pénzügyi források esetében mondta 28, illetve 22 százalék, hogy Kolozsvár nincs felkészülve a kulturális fővárosi státuszra, a többi szempontból (kulturális infrastruktúra, szálláslehetőségek, kulturális rendezvények változatossága, városesztétika) mindig 15 százalék alatt maradt a nemmel válaszolók aránya, és legalábbis részben felkészültnek tartották a várost. A válaszadók 91 százaléka van meggyőződve arról, hogy meg is érdemelné, és 69 százalék részt is venne a folyamatok támogatásában.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
